A kutatók szerint a betegek saját bőréből nyerhető sejtek segítségével egy nap betegségek tucatjait, például a Parkinson-kórt, az Alzheimer-kórt, illetve a daganatos betegségeket lehet majd gyógyítani. Ez a feltételezés vezetett az őssejtkutatás igazán izgalmas ágához, mely nem ütközik az emberi embrióból nyert őssejteket körülölelő ellentmondásos megítélésbe, valamint elejét veszi az immunológia problémáknak, amikor egy egyén sejtjeit másik beteg kezelésére használjuk.
Közel öt éve jelent meg az első cikk, mely érett sejtekből volt képes őssejteket előállítani, ezzel biztosítva a megfelelő immunológiai összeférhetőséget a kezelés során. Azonban nagy lehetőségeik ellenére ezen őssejtek az embrióból nyert sejtekhez képest csak korlátozott képességgel bírnak arra, hogy más sejtalakká alakuljanak - úgy nevezett pluripotens sejtek.
Paul S. Knoepfler és a Kalifornia Egyetem (Davis) munkatársai az indukált pluripotens őssejtek alkalmazása során felmerülő problémákat járták körbe a Cell Stem Cell legfrissebb számában. A tanulmány újabb stratégiai lehetőségeket vet fel, melynek segítségével számos betegség válhat kezelhetővé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jövőben az őssejtekre alapuló módszer a sebészi és a gyógyszeres terápia alternatívája, vagy kiegészítője lehet. Azonban a laboratóriumi kísérletektől a gyakorlati alkalmazásig még hosszú az út. A pluripotens őssejteket először egérsejtekből állították elő (2006), majd 2007-ben emberi sejtekből. Ezen sejtek nagyfokú regenerációs készséggel rendelkeznek, mely az embrionális őssejtekhez hasonló, azonban előállításuk érett sejtekből, például bőrsejtekből történt. Az eljárás során a genetikai szabályozásba avatkoztak be, aktiváltak egyes géneket, melyek a normális sejtekben inaktívak. A feltételezések szerint ily módon a szóban forgó sejteket arra lehetne rávenni, hogy például a dopamin nevű idegrendszeri jelátvivő anyagot állítsák elő - ezen anyag csökkenése tapasztalható Parkinson-kórban. Ehhez hasonlóan ki lehetne alakítani szívizomsejteket - a szívroham során elpusztult terület pótlására -, vagy idegsejteket - például súlyos gerincsérülés ellátására.
A módszer előnye, hogy a sejtek a kezelt személyből származnak, így elvileg nem jöhet létre immunológiai összeférhetetlenség, mint amikor embrióból nyert idegen szövetet ültetnek be. Mindazonáltal Knoepflerék egérkísérletei alapján kilökődés ebben az esetben is létrejöhet. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az ős kísérleteik daganatos jellegű sejtekkel történtek, ami esetenként az immunrendszer vészreakcióját vonta maga után. Ez a módszer nyilvánvalóan alkalmatlan emberi használatra.
A másik aggály, ami korlátozhatja az őssejtek alkalmazását, hogy a korlátlanul elköteleződő, növekedési kontroll alól kikerült sejtek képesek daganatok kialakítására. Az állatkísérletek alapján nagyszámú őssejt egerekben való ültetése a kilökődést megelőző immungátló szerrel kiegészítve, nagy mértékben megnövelte a daganatképződés kockázatát.
Ez is érdekelhet
Az őssejtterápia napjaink gyógyászatának slágere: a módszert alkalmazzák a csontvelői daganatok (leukémia) kezelésében. Az érett sejtekből nyert őssejtek ezen a téren is új lehetőséget nyithatnak anélkül, hogy etikai, vagy biztonsági aggályok felmerülnének.
Legjobban: