Dr. Jens Titze és munkacsoportja eleddig nem ismert sejttípust és molekulákat írtak le, melyek hozzájárulhatnak a bőr sótartalmának, ezen keresztül pedig a vérnyomás szabályozásához is. A megállapítás azért is érdekes, mivel a vérnyomáskutatások idáig főként a vesére, az erekre és az agyra koncentráltak, azonban a betegek 90 százalékánál mégsem lehetett kimutatni a magas vérnyomás kiváltó okát. A júniusi számában bemutatott tanulmány szerint azonban a bőr fontos sótároló szervként funkcionál, és az egyensúlyt az ott lévő immunsejtek és apró vérerek (kapillárisok) szabályozzák.
A korábbi kétkedők ellenében a kutatók most egérkísérletes modellben, genetikai és molekuláris módszerekkel bizonyították a bőr sóanyagcserében betöltött kiemelt szerepét, mely alapvetően befolyásolja a vérnyomást is. Egereknél a nagy sótartalmú étrend a só bőrben való felszaporodását vonta maga után. A só (nátrium klorid) felhalmozódását az immunrendszer falósejtjei érzékelték, és aktiválták a TONEBP nevű fehérjét. Ez utóbbi megnöveli a VEGF-C-nek nevezett faktort, melynek hatására új nyirokerek képződnek, amik a nátrium és a klór szűrését segítik elő.
Ez is érdekelhet
A TONEBP génszintű gátlása azonban kivédi a VEGF-C termelését, és csakúgy, mint a faktor receptorának blokkolása, nem hagyja létrejönni a nyirokeres választ, így okoz magas vérnyomást . Vagyis úgy tűnik, ezen mechanizmus hibája hozzájárulhat a betegség kialakulásához. A kezdeti stádiumú klinikai vizsgálatok a feltételezést alátámasztani látszanak emberek esetén is, ugyanis a mágneses rezonancia segítségével felvett nátriumtérkép szerint a bőr magas sótartalma kapcsolatot mutatott a magasvérnyomás-betegséggel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
