A radioaktív porfelhő, ami a létesítményből szállt fel, rengeteg rákos megbetegedésért tehető felelőssé. Úgy igazságos talán, hogy éppen Csernobil jelentse a kulcsot nemcsak olyan betegségek gyógyításában, mint a rák , de esetleg az emberiség azon törekvésében is, hogy a meghódítsa a világűrt.
Nemrégiben ugyanis nyolcféle, a csernobili területen összegyűjtött gombafajt lőttek fel a nemzetközi űrállomásra, hogy válaszokat kapjanak bizonyos kérdésekre.
Az ukrajnai erőmű környéke ma is lakhatatlan és jobbára élettelen, de az elmúlt évtizedek során egyes fajok megtanultak alkalmazkodni a környéket sújtó sugárzáshoz, sőt még előnyt is kovácsolnak belőle. A gombák például szépen megtelepedtek a posztapokaliptikus világban, sőt egyes fajaik mintha mindent megtennének, hogy közelebb kerüljenek a lezárt atomerőműhöz.
A tudósok úgy vélik, a gombákban lévő melanin pigment – ami egyébként az ember bőrében is megtalálható – lehet az ok, amiért a mikroorganizmusok képesek elviselni a sugárzást. Úgy vélik, ha alaposan megvizsgálják ezt az ellenálló képességet, akkor akár a rák kezelésében is áttörést érhetnek el.
De ez még csak a jéghegy csúcsa. Az űrbe azért küldték a gombákat, hogy megfigyeljék, miképpen reagálnak az alacsony gravitációra. Ugyanis a leendő űrexpedíciók egyik legnagyobb problémája az élelmiszer ellátásának kérdése, és ha a gombák képesek elviselni Csernobil sugárzását, akkor elképzelhető, hogy a jövőben más bolygók kolonizálásában is fontos szerepet kaphatnak.
Ugyanis a világűrben óriási sugárzással kell szembeszállni, és ha sikerül megoldani, hogy olyan növényfajokat vigyenek a leendő expedíciók magukkal, amik nem csak kibírják, de kimondottan élvezik is az extrém körülményeket, akkor az emberiség szempontjából nagyon fontos problémát sikerülne megoldani.
Tehát a mintegy 400 atombomba erejével bekövetkező 1986-os robbanás lehet, hogy az emberiség kirajzásának egyik legfőbb segítője lesz.
Forrás: www.businessinsider.com