Az élőlények számára létfontosságú a genetikai állomány (genom) épségének fenntartása, ezért a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására hatékony és precízen szabályozott javítómechanizmusok alakultak ki. Az elkerülhetetlen DNS-károsodások létfontosságú javítása azonban gyakran a kiinduló hibás állapotnál is veszélyesebb köztes termékeken keresztül zajlik. Az ilyen DNS-szerkezetek félresikerült feldolgozása az eredeti hibánál is súlyosabb bajt, például rákos átalakulást okozhat.
A javítás helyes irányba terelésének, azaz "minőségellenőrzésének" mechanizmusai azonban jórészt ismeretlenek. A Kovács Mihály által vezetett ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport tagjai egy új, a különböző DNS-szerkezetek eltérő feldolgozásán alapuló minőségellenőrző folyamat felderítését publikálták az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben.
Harami Gábor, Gyimesi Máté, Ferencziová Veronika és a Motorenzimológiai Kutatócsoport további munkatársai és amerikai együttműködő kollégáik az úgynevezett DNS-helikázok összetett mozgási mintázatait fedezték fel, majd kimutatták, hogy azok kulcsfontosságúak a nem megfelelő helyeken meginduló hibajavítás megakadályozásában, és ezáltal a káros génátrendeződések elkerülésében.
Munkája során Harami Gábor és kutatócsoportja egy új baktériumellenes célpontot is felfedezett. Ez a célpont a baktériumok genetikai állományának javítását végző fehérjekomplex illetve a komplexet létrehozó molekula. Ez minden baktériumban nagyon hasonló szerkezetű, ezért az olyan új hatóanyagok, amelyek ezt támadják, új mechanizmusú antibiotikumok ígéretes kiindulópontjául szolgálhatnak. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája.
Az ilyen hatóanyagok előnye lenne, hogy azokkal szemben - mivel egyszerre gátolnak egy egész kölcsönhatási hálózatot - a baktériumok a hagyományos (egy célpontos) szerekhez képest sokkal nehezebben tudnának rezisztenciát kialakítani. Ez a lehetséges új gyógyszercélpont emberből teljesen hiányzik, az ezt gátló hatóanyagok tehát jó eséllyel nem okoznak majd nemkívánatos mellékhatásokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: MTA
