A kutatók elmondták, hogy az agyi oxigénellátásért felelős két nagy ér falának megvastagodása az érelmeszesedés előjele. "A horkolás nem pusztán kellemetlenség, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni" - mondta a tanulmány szerzője, Robert Deeb. "A betegeknek ugyanúgy orvosi kezelést kell végeztetniük, mint alvási apnoé, magas vérnyomás vagy más szív-érrendszeri kockázati tényezők esetében."
A szaklapban megjelenő kutatásból az derül ki, hogy elváltozások alakulnak ki a horkolók nyaki verőerében (még azokban is, akik nem szenvednek alvási apnoéban) a horkolás vibrációi által okozott trauma, majd az ezt követő gyulladás következtében.
A kutatás során 913 olyan beteg adatait elemezték, akiket 2006 decembere és 2012 januárja között vizsgáltak a kórház alvásközpontjában. A résztvevők közül senki sem szenvedett alvási apnoéban. Összesen 54 beteg töltött ki egy felmérést horkolási szokásaikról, és ultrahangos vizsgálattal mérték nyaki verőereik intima-media vastagságát. Az artériafal két legbelső rétegének mérésével, a karotid intima-media vastagságméréssel, az érelmeszesedés jelenlétét illetve előrehaladását lehet megállapítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az eredmények azt mutatták, hogy a horkolók a nem horkolókhoz képest a nyaki verőér jelentősen nagyobb intima-media vastagságával rendelkeztek. Az is kiderült, hogy nincs statisztikailag szignifikáns különbség az intima-media vastagság tekintetében azon személyek között, akik a hagyományos kockázati tényezőkkel (dohányzás, diabétesz, magas vérnyomás, magas koleszterinszint) rendelkeznek illetve nem rendelkeznek. "A horkolást az egészségbiztosítók általában kozmetikai problémának tekintik, ezért jelentős önerőt követelnek a betegektől a finanszírozásban. Azt reméljük, hogy kutatásainkkal megváltoztathatjuk ezt a hozzáállást, és a betegek időben részesülhetnek a szükséges kezelésekben, még mielőtt súlyosabb betegségek kialakulnának" - mondta Deeb.
