Karikó Katalin jelentősen hozzájárult azokhoz az alapkutatásokhoz, amelyekre a mai mRNS-technológia épül. A magyar-amerikai idegkutató és biokémikus korán felismerte a szintetikusan előállított mRNS-ben rejlő lehetőségeket az immunológiai és onkológiai betegségek terápiájában, valamint a vakcinafejlesztésben. A BioNTech korábbi vezető alelnökeként jelentős szerepet játszott a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében – méltatja a magyar szakembert honlapján a Leopoldina.
Karikó Katalin április 15-én a "tudomány Oscar-díjának" is nevezett Breakthrough Prize-t vehette át Hollywoodban. Múlt szerdán pedig Halléban, a Leopoldinán tartott előadást az mRNS-technológia daganatkezelésekhez szükséges terápiás fehérjék előállításában való alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi kutatásairól.
Ez is érdekelhet
A Leopoldinát 1652-ben alapították Academia Naturae Curiosorum elnevezéssel, akadémiai rangra I. Lipót császár emelte 1677-ben. A társaság 1670-ben kezdte megjelentetni folyóiratát, amely az egyik legrégebbi tudományos újság. Az akadémia tagja volt többek között Johann Wolfgang von Goethe, Charles Darwin, Marie Curie, Albert Einstein és Niels Bohr is. A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a rangos német tudományos társaság eddig 12 magyar tagot számlált, Karikó Katalin a tizenharmadik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
