Az agyban - a szívhez hasonlóan - az erek elzáródása, vagyis a véráramlás akadályoztatása miatt alakul ki az infarktus. Korábbi kutatások alapján úgy gondolták, hogy a vérnyomást, mint a stroke (gutaütés, szélütés) egyik legfontosabb rizikófaktorát befolyásoló diéta alkalmazása megváltoztatja a agyi érkatasztrófa kockázatát, ám kiderült, hogy ez nem minden táplálék esetében igaz.
Susanna C. Larsson (Karolinska Intézet, Stockholm) és munkatársai 26,556 finn dohányos férfi táplálkozási szokásait elemezték, és vetették össze a stroke előfordulásának gyakoriságával az átlagosan 13,6 éves utánkövetési idő alatt. Az 50-69 év közötti férfiak súlyát és vérnyomását is megmérték, sőt vért is vettek mindenkitől. Tájékozódtak a résztvevők kórtörténetéről és a testmozgás és dohányzás mennyiségéről. A 26,556 férfi közül senkinek nem lehetett megelőzően stroke-ja. Az utánkövetés alatt 2702 agyi infarktust, 383 agyvérzést, 196 szubarachnoidális vérzést (amikor a vérzés az agy és annak védőburka között következik be) és 84 tisztázatlan eredető stroke-ot diagnosztizáltak.
A korral és kardiovaszkuláris rizikótényezőkkel (mint pl.: cukorbetegség és koleszterinszint) korrigált számítások alapján a legtöbb magnéziumot (átlagosan 589 mg-ot naponta) fogyasztó férfiaknak 15 százalékkal alacsonyabb volt az esélye az agyi infarktus bekövetkeztére, mint a legkevesebbet (mindössze napi 373 mg-ot) fogyasztóké. Az összefüggés különösen a 60 év alatti korosztálynál volt szembetűnő. Az agyvérzés és szubarachnoidális vérzés kockázatát nem befolyásolta a táplálékkal bevitt magnézium mennyisége.
Meglepő módon sem az elfogyasztott kalcium, vagy kálium, sem a vérnyomást ismerten emelő nátrium mennyisége nem mutatott összefüggést a stroke rizikójával. A magnézium viszonylag erős hatását a szerzők azzal magyarázzák, hogy a vérnyomás csökkentése mellett talán a koleszterinszintet, vagy az inzulinfelhasználás mértékét is befolyásolja az ásványi anyag. A magnéziumot megtalálhatjuk például a teljes kiőrlésű gabonafélékben, melyek fogyasztása talán hozzásegíthet a stroke megelőzéséhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
