A Stanford Egyetem Orvosi Karának munkatársai egy merőben új, varratok nélküli érsebészeti eljárást fejlesztett ki, mely gyorsabb, biztonságosabb, könnyebben kivitelezhető, mint a hagyományos, varratokkal operáló módszer.
Dr. Geoffrey Gurtner és munkatársai állatkísérleteik során poloxamer gélt és bioadhezív anyagot használtak az érvégek újraegyesítéséhez - szemben a hagyományos tűvel és varróanyaggal. A varratok segítségével történő rögzítés 1 milliméteres ereknél igen nagy nehézségekbe ütközik.
A Nature Medicine augusztus 28-i számában közölt eredmények alapötlete mintegy tíz éve született meg, amikor dr. Geoffrey Gurtner egy 10-12 hónapos csecsemőt balesetben leszakadt ujjal kezelt. Az orvosoknak igen nagy gondot okozott az ujj visszavarrása, ugyanis az abban lévő erek mintegy fél milliméternyiek voltak.
A varratmentes operáció segítségével nemcsak az apró ereket lehet összeilleszteni, hanem jóval kevesebb szövődménnyel kell számolni, ugyanis a varrat felhelyezésénél a tű okozta szövetsértésre az érfal sejtjei osztódással válaszolnak, ez az állapot véráramlási zavarokhoz, és fokozott vérrögösödéshez vezet. Ráadásul a varratok immunválaszt váltanak ki, ami szintén megnöveli az érelzáródás kockázatát. Az új módszer alkalmazása esetén ugyanakkor nem nő az amputáció, a szélütés (stroke) és a szívinfarktus kockázata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tudósok kezdetben jég segítségével próbálták nyitva tartani az ereket, azonban az alacsony hőmérséklet fenntartása nehézségekbe ütközött. Ezt követően a Stanford munkatársai egy új folyadékkal kezdtek kísérletezni, mely könnyen szilárdul, majd ismét folyékonnyá válik - az anyag alkalmasnak bizonyult az érsebészeti felhasználásra.
Ez a hőre reagáló anyag, melyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) is jóváhagyott, hatását testhőmérsékleten polimerré alakulva éri el. Ugyanakkor hűtésre folyadék lesz belőle, és így a keringésben feloldódik.
Ez is érdekelhet
Az állatkísérletekben a hőhatás elérésére egyszerű halogénlámpát alkalmaztak. A módszer ötször gyorsabbnak bizonyult, mint a hagyományos technika, ugyanakkor alacsonyabb volt a gyulladásos reakció, illetve a hegesedési hajlam. Az eljárás különösen alkalmas az extrém vékony erek egyesítésére.
