A szív nemcsak reagál a hormonokra, hanem maga is termel ilyen anyagokat. A szívelégtelenségben szenvedő betegekben a szív kevesebb BNP (B-típusú natriuretikus peptid) hormont szabadít fel. Nagyobb mennyiségben ez a hormon elősegíti a szívműködést: a vese több nátriumot és folyadékot ürít, továbbá a vérerek is jobban tágulnak. A krónikus szívelégtelenség, az étvágytalanság és a jelentős fogyás közötti összefüggésről már korábban is lehetett tudni, így okának feltárása jelentős felfedezésnek számít.
A bécsi egyetem kutatócsoportja Martin Clodi vezetésével kimutatták, hogy a BNP hormon a tettes, mert közvetlen étvágygátló hatással rendelkezik. A mechanizmusról részletesen a szaklapban közzétett tanulmányukban számolnak be.
Eddig mindössze annyit tudtunk, hogy az agy és a gyomor-bélrendszer között kétirányú összeköttetés áll fenn. Ez az agy-gyomor kapcsolat az egyik legfontosabb kiváltó tényezője az irritábilis bél szindróma és a diszpepszia kialakulásának is.
Ez is érdekelhet
A most felfedezett agy-szív-gyomor kapcsolat során létfontosságú információ cserélődik az aggyal, szabályozódnak a legfontosabb fizikai funkciók, és - a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében - a szív könnyebben működik, ha a beteg testsúlya alacsonyabb. Clodi szerint ez érdekes új lehetőségeket vet fel a krónikus szívelégtelenség és a diabétesz kezelési módszereit tekintve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
