Napjainkban a férfiak meddősége egyre aggasztóbb problémát jelent: az átlagos spermaszám generációról generációra egyre csökken. A jelenség biológiai hátterét idáig nem sikerült maradéktalanul feltárni, azonban a számos környezeti hatás, például alkohol, dohányzás, gyógyszer-mellékhatás mellett genetikai tényezők is felmerültek. Most Carole Ober és a Chicagói Egyetem munkatársai nagy lépést tettek a pontosabb magyarázat felé: olyan, eleddig nem ismert géneket írtak le, melyek nagymértékben befolyásolják a nemzőképességet.
A munkacsoport egy elzárt vallási közösség, a hutteriták férfitagjait elemezte, így minimalizálva a környezet behatását, és maximalizálva a genetikai tényezők befolyását. Az elemzés során mintegy 40 genetikai régiót tártak fel, melyek hatással vannak a nemzőképességre, ebből kilenc a sperma minőségét határozza meg - ugyanezen gének működése akár a nem hutterita férfiaknál is döntő lehet. Ráadásul a leírt szabályozó régiók számos egyéb funkciót is betölthetnek: fehérjék szabályozása, nukleotidok kötése, egyes immunológia folyamatokban való részvétel. Mindazonáltal a témát illetően még számos kérdést meg kell vizsgálni, melyek jövőbeni kutatások témái lehetnek.
Videónkon egy meddő férfi igen kevés számú élő hímivarsejtjét láthatjuk sok halott spermium között.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
