A legsötétebb napok egyikeként került be a történelembe 1556. január 23-a: a korabeli beszámolók szerint ezen a végzetes napon több ember hunyt el, mint a történelem során bármikor. A halálesetek túlnyomó többsége az északnyugat-kínai Senhszi tartományban történt, egy pusztító földrengés hatására. Az Iflscience cikke szerint az elmúlt, csaknem 470 év alatt sem természeti, sem háborús csapásban nem hunyt el ennyi ember 24 óra leforgása alatt.
A felfoghatatlan mértékű pusztítás epicentruma Kína egyik legnépesebb Senhszi tartományában lehetett, amelynek környékén a becslések szerint 8-8,3 közötti erősségű földrengés tette a földdel egyenlővé a régiót. Persze a halálos áldozatok számát is csak megbecsülni lehet, a történészek a tárgyi bizonyítékok mellett az akkori feljegyzésekre támaszkodhatnak, amelyekből addig példátlan erejű katasztrófa képe bontakozik ki. A beszámolók alapján a fővárostól néhány tíz kilométernyire a talajsüllyedések, földcsuszamlások nyeltek el tucatnyi embert. A nagyvárosokban az összeomló épületek temették maguk alá a lakosokat, a szegénynegyedekben pedig a barlanglakások szolgáltak végső nyugvóhelyként az abban összesereglett embereknek.
Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népessége 1556-ban még mindig kevesebb volt, mint félmilliárd, a Senhszi-i halálos áldozatok száma szinte biztosan a legnagyobb relatív emberveszteséget jelenti egy nap alatt. A második leghalálosabb földrengés 1976-ban történt, szintén Kínában, és körülbelül 655 ezer ember életét követelte.
Összehasonlításképpen: a hadviselés leghalálosabb napja a 1945. március 9-ről 10-re virradó éjszakára datálható, amikor az Operation Meetinghouse néven elhíresült hadműveletben amerikai bombázók 100 ezer embert öltek meg Tokióban gyújtóbombákkal. Hasonlóra becsülik a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák áldozatainak számát is, a nukleáris töltetek felrobbanásának napján - persze a sugárzás és az éhezések miatt az áldozatok száma ennél jóval magasabb volt.
Legjobban: