Időszámításunk alapját a Föld tengely, illetve nap körüli forgása adja. Bolygónk nagyjából 24 óra alatt egyet fordul a tengelye körül, egészen pontosan 23 órára, 56 percre és 4,09053 másodpercre van szüksége ehhez. Ha ez a mozgás csak egy kicsivel is felgyorsulna, az katasztrofális következménnyel járna mind a planéta, mind pedig a rajta lévő emberek számára. Az Index cikkéből kiderül, miért.
Gyorsabban forognak a szingapúriak, mint a rómaiak
Mivel a bolygó gömb alakú, a rajta élő emberek forgási sebessége is attól függ, hogy pontosan melyik részén tartózkodnak. Leggyorsabban az Egyenlítőn lévő pontok forognak, míg bolygó két sarkpontja ebben a rendszerben gyakorlatilag zéró sebességgel forog. Tehát egy egyenlítői országban élő, például egy bogotai vagy szingapúri lakos 1669 kilométer/óra állandó sebességgel forog, míg mondjuk egy római vagy barcelonai polgár már csak nagyjából 1200 km/órás sebességgel.
Hogy ebből a forgásból nem érzékelünk semmit, az annak köszönhető, hogy a környezetünkben is minden más velünk együtt forog, így nincs olyan inger, ami a forgás érzetét megjelenítené az agyunk számára. Egyesek azonban elszédülhetnek , ha szeles időben hosszasan szemlélik a gyorsan mozgó felhőket - igaz, azok mozgására sincs közvetlen hatása a Föld forgásának.
Viszont már 1-2 km/órás sebességnövekedés is hatással lenne például az óceánok vízszintjére , emiatt ugyanis a víztömegek az Egyenlítő felé mozdulnának el, ezért 5-15 centiméterrel megemelkedne az ottani partvidékeken a tengerszint. A nagyobb forgási sebesség azonban nagyobb centrifugális sebességgel is jár, ennek hatására pedig a súlyunk is csökkenni kezd. Elméletileg a teljes súlytalanság állapota is elérhető lehet akkor, ha a bolygó a jelenleginél 17-szer nagyobb fordulatra kapcsolna, vagyis 28 390 km/órás sebességgel pörögne.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A gyorsabb forgás miatt persze a napok is lerövidülnének, 1-2 km/órás gyorsuláskor még csak néhány percet veszítenénk, ha 100-200 km/órával nőne a forgási sebesség, az már 1-2 órával lerövidítené a nap hosszát. Ez önmagában is komoly társadalmi és egészségügyi hatásokkal járna. Viszont a gyorsulás a légkör mozgását is befolyásolná, ami miatt pusztítóbb viharok, szélsőséges időjárás uralkodna világszerte. A 100-200 km/órás gyorsulás már 10-20 méterrel növelné a tenger szintjét az Egyenlítő körül, a kétszeres forgási sebesség hatására pedig a hegycsúcsokat leszámítva minden víz alá kerülne a régióban. A centrifugális erő miatt a víz is könnyebben párologna, 10-20-szoros sebességnövekedés esetén pedig már fordított eső esne, vagyis a vízcseppek az ég felé mozognának.
A 30-40 ezer km/órás forgási sebesség hatására már a földkéreg lemezei is másfajta alakot vennének fel, megszaporodnának a földrengések és természeti katasztrófák is. Eddigre azonban az érintett területek már semmilyen életre nem lennének alkalmasak.
Ez is érdekelheti
Bár ez utóbbi lehetőség már tényleg csupán elméleti szintű, bizonyos események valóban hatással lehetnek a Föld forgásának sebességére. Tudósok szerint történt is már hasonló, persze még jóval az ember ideje előtt. A legelfogadottabb tudományos álláspont szerint a Hold úgy keletkezett, hogy 4,4 milliárd évvel ezelőtt egy Mars-méretű bolygó a fiatal Földnek ütközött, és a becsapódás a két égitest anyagának egy részét az űrbe lökte, amiből később a Hold formálódott. Ez az ütközés drámaian belassította a bolygónk forgását, amely akkor nagyjából 4 óra alatt megfordult a tengelye körül. A sebességen jelenlegi ismereteink szerint csak egy újabb, hasonló mértékű kozmikus becsapódás változtatna.
Legjobban: