Ezek lehetnek az 5G veszélyei

Daganatokat okoz, az állatok tömeges pusztulásával jár, sőt a koronavírus terjedését is elősegíti - az 5G kapcsán számos összeesküvés-elméletet felállították már, többségében bármiféle tudományos alap nélkül. Mindazonáltal az újgenerációs mobilhálózat és az azzal járó ipari forradalom valóban veszélyes lehet, főleg a gyenge digitális tudással rendelkező társadalmakra nézve.

Hogy a koronavírus elleni küzdelem milyen hosszú lesz, illetve milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, arról egyelőre csak találgatni lehet. Annyi azonban biztos, hogy - még ha helyenként elkapkodott kényszermegoldások mentén is, de - a digitalizáció folyamatát jelentősen felgyorsíthatja, hogy az embereknek hosszabb ideig kerülniük kell a fizikai kontaktust, illetve nem tartózkodhatnak közös térben nagyobb csoportok. A tanórák az osztálytermekből a számítógépek kijelzőire költöztek át, a hivatali ügyeket is egyre nagyobb arányban végzik el digitálisan, illetve az orvostudományban is egyre nagyobb teret hódít a telemedicina , melynek segítségével az orvos kilométerekről vizsgálhatja meg a betegét, sőt akár meg is műtheti robotkarok segítségével.

Távolból diagnosztizálnak infarktust a kardiológusok Szívritmuszavar, rosszullét, mellkasi fájdalom esetén már orvos jelenléte nélkül is biztos diagnózist lehet felállítani - egyetlen eszköz kell csak hozzá. Kattintson a részletekért!

Az efféle okosmegoldások kivitelezése azonban hihetetlen mértékű adatforgalommal jár, ezt az igényt pedig a jelenlegi hálózatok nem tudják kellőképpen kielégíteni. Küszöbön azonban az ötödik generációs mobilhálózat, röviden az 5G globális elterjedése, amelyet egyesek a következő ipari forradalom felvezetőjének tartanak, míg mások az embert és állatvilágot veszélyeztető technológiaként tekintenek rá. Annyi biztos, hogy az 5G bevezetése eddig nem volt éppen fáklyásmenet.

A koronavírussal, rákkal és a méhpusztulással is kapcsolatba hozták

Persze mint minden jelentősebb technológia (a mikrohullámú sütő, mobiltelefon) elterjedését, úgy az 5G térnyerését is hajmeresztő konteók egész sorozata követi. Nem kell sokáig böngészni az interneten ahhoz, hogy a mobilhálózat kiépítését a legsúlyosabb betegségek jóformán mindegyikével összefüggésbe hozzák daganatoktól az autizmuson át a madarak és méhek tömeges pusztulásáig. Hova tovább, a legújabb elméletek szerint a hálózat tesztelésére szolgáló tornyok egyenesen a koronavírus terjedését hivatottak segíteni, amit a magyarázat szerint az is alátámaszt, hogy a vírus kiindulópontjának számító Kína az újgenerációs mobilhálózat kiépítésének éllovasa. Egy, a The Wired-ban megjelent cikk szerint ez utóbbi elmélettel először egy belga lap cikke foglalkozott, amelyben egy Kris Van Kerckhoven nevű orvos fejtegette, hogy az elsők között a Vuhan környékén felállított tornyok, illetve a szintén onnan útjára indult járvány között valamilyen kapcsolat állhat fenn. Bár az elméletét semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, az állítás önmagában elég volt az 5G-ellenes hangulat felizzítására.

Technológiai innovációk egész sorát hozhatja az 5G térnyerése. Fotó: Getty Images
Technológiai innovációk egész sorát hozhatja el az 5G térnyerése. Fotó: Getty Images

Hasonló elméletek az itthoni sajtóban is megjelentek. A Magyar Hang tavaly augusztusi számában Tanka Endre jogászprofesszor írását közölték, amely szerint az 5G-nek köze lehet a méhpopuláció világszerte tapasztalt visszaszorulásához (igaz, azt is hangsúlyozza, hogy tudományos bizonyíték egyelőre nincs a technológia egészségügyi kockázataira). Bár eddig semmilyen komolyabb kutatás nem igazolta a kapcsolatot a betegségek, illetve a mobilhálózat között, az elméletek bizonyos körökben szilárdan megvetették a lábukat. A The Guardian cikke szerint áprilisban legalább húsz rádiótornyot támadtak és rongáltak meg ismeretlenek, holott ezek egy része nem is volt alkalmas az 5G sugárzására.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ezzel együtt szakemberek szerint az 5G terjedésének tényleg megvannak a maga veszélyei, bár nem azok, amikre elsőre gondolnánk.

Mit kezdenek az okoshűtővel a digitális analfabéták?

Az 5G és 4G közötti különbség nem csupán abban merül ki, hogy az egyik gyorsabb, hatékonyabb lenne a másiknál. A fejlődés lehetővé teszi olyan hálózatok kiépítését, amelyek segítségével láthatják egymást az úton közlekedő autók, szenzorok állíthatják a lakásunk hőmérsékletét és páratartalmát, illetve akár a helyes étrendet is az okoshűtőnk állíthatja össze.

"Sok kérdés foglalkozik azzal, hogy az 5G nekünk, fogyasztóknak mennyiben változtatja meg az életünket. Valójában egyelőre inkább azt látjuk, hogy az iparra milyen hatása lesz a technológiának"- mondta el Pogátsa Zolták közgazdász, szociológus. Hozzátette, a 4G tapasztalatai is azt mutatják, hogy nem a gombhoz kell varrni a kabátot: először ki kell épülnie a teljes rendszernek, majd csak ezután jelenhetnek meg a különböző applikációk és a hétköznapjainkat segítő okoseszközök, amelyek a lakosság kényelmét szolgálhatják. Viszont ezek a luxuseszközök, szolgáltatások az áruk és borsos fenntartási költségeik miatt valószínűleg sokáig csak a legtehetősebb rétegek számára lesznek elérhetőek. Ez pedig tovább mélyítheti a társadalmi csoportok, illetve a generációk között nyújtózó szakadékot.

A 65 év feletti korosztály felének alacsonyak a digitális ismeretei. Forrás: KSH
A 65 év feletti korosztály felének alacsonyak a digitális ismeretei. Forrás: KSH

Komoly gondot jelent Magyarországon a digitális ismeretek hiánya is, melynek tekintetében hatalmas különbség van a különböző korosztályok között. Míg a kétezres években születettek gyakorlatilag az anyatejjel szívták magukba az okoseszközök használatát, addig a rendszerváltás előttiek sokkal kevésbé járatosak ezen a téren. A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es, átfogó kutatásában a 16-74 év közötti lakosság digitális tudását mérték fel, és az eredmények is rávilágítottak erre a különbségre. Míg a 16-24 éves korosztály 47 százaléka átlag feletti digitális ismeretekkel rendelkezik, addig az 55-64 évesek között az 50 százalékot is meghaladja az alacsony ismeretekkel rendelkezők aránya. A KSH összegzése szerint a lakosság 27, illetve az internethasználók 35 százalékának rosszak a digitális ismeretei. Ezek az emberek pedig nemhogy a legújabb technológiai innovációkhoz nem tudnak jól alkalmazkodni, de gondot okoz nekik például egy böngésző megfelelő használata is. Emiatt a digitális világban járatosak, illetve a jó anyagi lehetőséggel rendelkezők, akik megengedhetik maguknak az 5G nyújtotta szolgáltatásokat, az élet minden területén előnybe kerülhetnek a társadalom többi részéhez képest.

Az állandó megfigyelés áldás és átok

"Egyáltalán nem biztos, hogy egy átlagos felhasználónak csak előnye származik az 5G-ből. Hogy említsünk egy példát: autónk működését egy 5G-s rendszeren keresztül monitorozhatja a szerviz, majd ha azt garanciális javításra visszük, a szerelő nem vállalja el, mert a rendszer úgy látja, nem megfelelően váltunk sebességet. Az állandó folyamatmonitorozás a cégek számára kedvezőbb lehet, mint az ember számára" - magyarázta a közgazdász. Az autós példát könnyen át lehet ültetni az egészségügybe is: több olyan okoseszköz is forgalomban van már, amely a nap minden percében követheti a betegek állapotát, és jelzi az orvosnak, ha valamilyen vizsgálatra vagy beavatkozásra lenne szükség. Ennek kiterjesztésével eljöhet az a nap is, hogy az egészségbiztosító szerződést bont egy adott személlyel, mert azt látja, hogy nem mozog eleget, esetleg sokat jár gyorsétterembe.

Más aspektusból nézve azonban az 5G szűkítheti is a társadalmi különbségeket, például a telemedicina fejlődésével. A kisebb vidéki településen élőknek jelenleg csak korlátozott orvosi ellátásra van lehetőségük a közvetlen közelükben,ha azonban egy orvos az ország másik végéből vagy akár külföldről is követni tudja a páciensek vérnyomásértékeit vagy vércukorszintjét , az az egészségi állapotukon is sokat javíthat. Sőt, a technológia segítségével a magyar betegeket a legkiválóbb orvosok műthetik majd meg akár a világ másik végéről, a saját otthonukból, robotkarokat irányítva.

Az alapellátásban pedig az ápolók munkáját válthatják ki különböző robotasszisztensek. Ebben a távol-kelet jóval Európa előtt jár, Japán például külföldi munkaerő fogadása helyett robotizációval segíti a kórházban dolgozók munkáját. A gépek segítenek a betegek szállításában és ellátásában, felveszik az adataikat, majd a különböző okoseszközök segítségével az orvos az otthon pihenő beteg gyógyulását is követni tudja. Úgy tűnik azonban, hogy ennek terén a távol-keleti techóriások egyelőre állva hagyták a fejlettebb nyugati országokat is, amelyek az 5G kiépítésében is lépéshátrányba kerültek a technológiai területen is egyre dominánsabb Kínával szemben. Ráadásul a társadalmi különbségeket kevésbé hatékonyan kezelő Magyarországon sem valószínű, hogy a legszegényebb rétegek részesülnek elsőként az 5G pozitív hatásaiból.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.