Az emberiség történelme során minden társadalomban kialakult valamilyen hitvallás - írja a The Conversation. Többek között Henry Drummond és Friedrich Nietzsche is annak az elméletnek a híve volt, mely szerint az emberek isteni beavatkozásnak tekintették mindazt, amire a tudomány akkori állása szerint nem találtak magyarázatot. Ez a hozzáállás nem is kopott ki teljesen a köztudatból: pár éve sok keresztény vallású Isten büntetésének tekintette a koronavírust.
Egy friss kutatás ennek a jelenségnek próbált utána járni. Joshua Conrad Jackson, az Észak-Karolinai Egyetem és Brock Bastian, a Melbourne-i Egyetem professzora összesen 114 különböző társadalom történelmi feljegyzéseit vizsgálta. Ezek között voltak afrikai nomád vadászó-gyűjtögető közösségek, a csendes-óceáni szigetek halászai, illetve modern technológiával és írásos feljegyzésekkel rendelkező nagy „összetett” társadalmak is.
Különösen az érdekelte őket, hogy a természetfeletti magyarázatok a „természetes” jelenségekre – olyan eseményekre, amelyeknek nem volt egyértelmű emberi oka, mint például betegségek, természeti katasztrófák és aszály –, vagy az emberi eredetű „társadalmi” jelenségekre, például háborúkra, gyilkosságokra és lopásokra összpontosítanak-e. Például az ecuadori esőerdőben élő cayapa nép a villámlást, egy természeti jelenséget a Mennydörgés szellemének tulajdonította, aki egy nagy kardot hordott, amely megcsillant, amikor harc közben használta. A nagy amerikai síkságon élő komancsok pedig az orvosok álmai alapján magyarázták a háború időzítését, amely társadalmi jelenség.
Szinte az összes megvizsgált társadalomban természetfeletti magyarázatot adtak olyan jelenségekre, mint a betegségek (96%), a természeti katasztrófák (92%) és a szárazság (90%). Kevesebben magyarázták felsőbb hatalommal a háborút (67%), a gyilkosságot (82%) és a lopást (26%).
A nagyobb társadalmakat már más jelenségek foglalkoztatják
Ezzel ellentétben a nagyobb és összetettebb társadalmak, amelyeket például a kereszténység vagy az iszlám vallás tart össze, inkább az emberi viselkedést magyarázzák valamilyen felsőbb hatalommal. A valutával és szárazföldi közlekedéssel rendelkező, népesebb közösségek nagyobb valószínűséggel magyarázták a természetfelettivel az olyan eseményeket, mint a lopás és a háborúskodás, mint a kis vadászó-gyűjtögető csoportok.
Ez is érdekelhet
A kereszténység esetében az időjárás helyett a Biblia inkább afféle morális útmutató, illetve olyan emberi tettekre ad magyarázatot, mint például a gyilkosság, Káin és Ábel történetén keresztül. A kutatók szerint ez azért lehet, mert minél nagyobb egy társadalom, annál kevésbé ismerik egymást az emberek, így a bizalom sem köti össze őket annyira. Másik ok, hogy ilyen esetekben már inkább olyan problémák foglalkoztatják őket, mint a bűncselekmények vagy a háborúk, és ezekre szeretnének magyarázatot találni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
