Nyolc országból közel 2000 olyan anya adatait gyűjtötték össze, akik kétpetéjű ikreket szültek. A tudósok két gént találtak, amelyek megnövelték az ikerszülés esélyét. Az egyik a hormonszinteket befolyásolja, míg a másik megváltoztathatja, ahogyan a petefészkek reagál rájuk. Az utóbbi egyben arra is hatással van, hogy egyes nők miért reagálnak jobban az in vitro megtermékenyítésre, mint mások.
A kétpetéjű ikrek ellentétben egypetéjűekkel, akik genetikailag azonosak, nincsenek közelebbi rokonságban egymással a DNS-üket tekintve, mint a hagyományos testvérek . De a tudósok gyakran, azért hasonlítják össze őket az egypetéjű ikrekkel, hogy megértsék egy tulajdonság mennyi variációja köszönhető a környezetnek szemben a genetikával. Ezért is alakítottak ki nagy adatbázisokat, amelyekben követik az ikrek fejlődését, biológiai változásait. Dorret Boomsma, az amszterdami Vrije Universiteit viselkedési genetikusa nevű 1987-ben indította azt a kutatást, amelyben már több mint 75 ezer ikerszülést regisztráltak. A szülők kérdése minden esetben ugyanaz volt: miért születtek ikrek? – mondta Boomsma.
A kutatóknak vannak elképzeléseik róla, hogy az ikerszülések , különösen a kétpetéjű ikrek előfordulása miért gyarapodik a nyugati országokban. Az Egyesült Államokban például 76 százalékos volt a növekedés 1980 és 2011 között. Az in vitro megtermékenyítés, amelyre az igény jelentősen nő, nagyobb valószínűséggel eredményez ikreket. Az idősebb nők, akik több gyermeknek adnak életet, mint a múltban, szintén nagyobb valószínűséggel szülnek kétpetéjű ikreket, mert nagyobb eséllyel produkálnak egynél több érett petét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor megtaláltak néhány potenciális sznipet, újra lefuttatták az elemzést egy külön izlandi adatbázisban, s ezzel a kulcsfontosságú találatokat mindössze két SNP-re szűkítették le. Ha ezek közül bármelyik is megjelenik egy anyában, az 29 százalékkal növeli meg a kétpetéjű ikrek szülésének esélyét. A kutatási eredményeket a The American Journal of Human Genetics folyóiratban tették közzé.
Az első SNP, amely az FSHB nevű gén közelében helyezkedik el. Az FSHB a follikulus stimuláló hormon (FSH) előállításában vesz részt. Az FSH szint annak megfelelően ingadozik, ahogy a peték érnek . Ha a follikulus stimuláló hormon szintje túl sokáig marad magasan, akkor a petefészkek több pete megérést teszi lehetővé, s ez az első pont egy eseménysorban, ami a kétpetéjű ikrek születéséhez vezet. Így nem meglepő, hogy az FSHB gén az ikrekkel társítható.
A második sznip sem volt nagyobb meglepetés. Ez a gén az úgynevezett SMAD3. A SMAD3 befolyásolja, ahogyan petefészkek reagál FSH-ra (legalábbis egerekben). Bár SMAD3 szerepe némileg rejtély, Mbarek azt mondja, hogy SMAD3 lehet a kulcs annak megértéséhez, hogy egyes nők miért reagálnak jobban a mesterséges megtermékenyítésre, mint mások.
Ez is érdekelhet
Forrása: Science
