A közleményben emlékeztettek, hogy a szeptemberi bérkiegészítés bevezetésével párhuzamosan kivezették a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programját (FSZTP), ami hátrányosan érintette a támogatásban korábban részesülőket. A szaktárca ezért azt javasolta, hogy az érintettek választhassanak: a támogatást vagy a béremelést és az ehhez járó kompenzációs összeget kérik-e. Az erről szóló, november végén megjelent kormányrendelet szerint december 7-ig nyilatkozhatnak az érintettek.
A Reszasz azt írta, szakmai csoportja jogi szakértőkkel és az érintettek bevonásával próbálta értelmezni a jogszabályt, felmerült kérdéseikre azonban eddig nem kaptak választ senkitől. Mivel a döntési határidő nemsokára lejár, nyílt levélben fordul a szervezet a minisztériumhoz és az OEP-hez a kérdések tisztázására.
A levélben egyebek mellett azt kérik, hogy gyakorlati példákon keresztül szemléltesse az Emmi és az OEP , hogy az érintettek mely csoportjának lenne kedvezőbb az FSZTP további folyósítását kérni az ágazati bérkiegészítéssel kalkulált illetmény és a bérkülönbözet összegével szemben.
Szeretnének választ kapni arra is, kinek a felelőssége monitorozni, hogy a fiatal szakorvos az adott hónapban jogosult-e a bérkülönbözet folyósítására, kinek kell kigazdálkodnia és folyósítania a bérkülönbözetet, és mi a helyzet az új fiatal szakorvosokkal, választhatnak-e ők is a két lehetőség között. Ezeken túl azt is szeretnék megtudni, hogy a fiatal szakorvosok bérkülönbözete beleszámít-e a munkavállalók nyugdíjalapjába.
Rosszul járhatnak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere júniusban jelentette be, hogy megszületett a csaknem százezer egészségügyben dolgozót érintő bérmegállapodás az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő szakmai kamarák és a kormány között.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Reszasz szerint azonban a fiatal szakorvosi támogatási programban résztvevők bruttó 151 ezer forintos megszűnő támogatása és a béremelés első lépcsőjének bruttó 107 ezer forintos alapbéremelésének 44 ezer forintos különbözete hátrányosan érinti őket. A korábban hiányszakmapótlékban és rezidensi ösztöndíjban egyaránt részesülő, idén szakvizsgázó orvosok pedig szintén bevételkiesést tapasztalhatnak, mivel a szakvizsgával járó bevételnövekmény nettó hatása kisebb, mint a felsorolt támogatásoké. A fent említett csökkenések a garantált bevételt érintik, azokat a mozgóbérek (ügyeleti, készenléti díjak) arányos emelkedése nem kompenzálhatja, tekintettel arra, hogy utóbbiak összege havonta változó.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
