A korábban az asztma magasabb kockázati tényezőjeként leírt génváltozatokról kiderült, csak a gyerekkori (4 éves kor előtt kezdődő) asztma kialakulásárt felelősek, továbbá hogy a passzív dohányzás tovább fokozza a kockázatot - áll egy, a New England Journal of Medicine folyóirat október 16-i számában megjelent tanulmányban.
"Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint az asztma nem egyformán jelentkezik mindenkinél" - mondta el Dr. Thomas Leath, a texasi A&M Egészségtudományi Központjának gyermekgyógyász docense. "Valamint az is megerősítést nyert, hogy nem csak a genetikai vagy csak a környezeti tényezők okozzák az asztmát, hanem a kettő kölcsönhatása.
Az asztma különböző formáinak okáról még ma sem tudunk sokat, de ha megismerjük ezeket, az elvezethet a pontos biológiai folyamatokhoz. A 17-es kromoszóma hosszú karján, a 21-es régióban (17q21) található génvariációk fokozzák az asztma kialakulásának kockázatát, francia kutatók azt vizsgálták, hogy az itt található variációk (úgynevezett egy-nukleotida polimorfizmusok, SNP-k) befolyásolják-e az asztma kialakulásának idejét. Ehhez 372 családból összesen 1511 embernél nézték az SNP-ket, amelyből kiderült, hogy számos olyan SNP van, amely erősen összefügg a gyerekkori asztma kialakulásával, de sokkal erősebb volt az összefüggés hat variáns és a passzív dohányzásnak kitett gyerekek asztmája között. Dr. Florence Demenais, az INSERM (Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Intézet) kutatója szerint ezek az eredmények segítenek megérteni az asztma kórélettanát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
