A stressz okozta kardiomiopátiáról elsőként Japánban írtak a kilencvenes évek elején, ekkor még Takotsubo kardiomiopátia néven. Időnként "összetört szív szindrómaként" is emlegetik, mivel sok esetben intenzív fizikai vagy érzelmi esemény előzi meg kialakulását. Tünetei a szívrohaméhoz hasonlítanak: erős mellkasi fájdalom, légszomj. A kiváltó ok azonban teljesen más. Még infarktus esetében a szívizom elhalása idézi elő a súlyos panaszokat, itt a szív átmeneti gyengüléséről van szó. A betegség többnyire nem halálos, ám a kritikus fázisban intenzív kezelést igényel. A szívultrahangos vizsgálat segítségével látható, hogy a szívizom nem pumpál, hanem lufi szerűen felfújódik.
A mostani vizsgálatban kilenc esetben is adrenalin- vagy dobutamin-injekció adása után alakult ki a betegség. Mindkét gyógyszer fokozza a szív pumpafunkcióját, erősíti a teljesítményét. A cikk vezető szerzője, Dr. Ilan S. Wittstein adjunktus elmondta, hogy a dobutaminról már mások is leírták, hogy stressz kardiomiopátiát vált ki, és az adrenalinról is jelent már meg cikk, mely szerint a gyógyszer a szívizom működési zavarát okozza. A két gyógyszert nem minden esetben szívre gyakorolt hatásuk miatt alkalmazzák. Az egyik részt vevő nőbeteg például émelygés kezelésére kapott adrenalint zsírleszívó műtéte alatt. Egy másik beteg vastagbéltükrözés alatti erőteljes vérzés csillapítása érdekében kapott túl nagy mennyiségű adrenalint. Bár a túladagolás kiválthatja a betegséget, a betegek egy része normál mennyiséget kapott, ami azt jelenti, hogy valószínűleg egyesek fogékonyabbak a szívizomproblémák kialakulására. Wittstein szerint fontos lenne, hogy az orvosok felismerjék a szindróma tüneteit, mivel rutin beavatkozások során is kialakulhat, és bármelyik orvos találkozhat vele munkája során. Egy másik fontos üzenet az orvosoknak, hogy oda kell figyelni a két gyógyszer dozírozására.
Az American Journal of Cardiology-ban jelent meg a Miriam Kórház (a providencei Brown Egyetem Warren Alpert Orvostudományi Karának társintézménye) orvosainak cikke, melyt 70 stressz kardiomiopátiás beteg bevonásával készítettek. Ez mindeddig a legnagyobb betegcsoport. Kétharmaduk fizikai (például autóbaleset) vagy pszichológiai stresszesemény (rossz hír a családtagokról) miatt lett beteg. Minden beteg felépült, ám két esetben kiújult a probléma. A kutatócsoportot Dr. Richard Regnante vezette.
Forrás: Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: