Ismert, hogy a magasabb fokú energiaátalakulás rövidíti az állatok életidejét, azonban emberek esetén nem volt ez irányban egyértelmű bizonyíték. Reiner Jumpertz (amerikai Nemzeti Cukorbetegség Intézet) és munkatársai ennek tanulmányozását tűzték ki célként. Munkájuk során egy anyagcsere-kamra segítségével mérték a 24 órás anyagcsere-aktivitást, és ezáltal próbálták megjósolni a várható élettartamot.
Megállapították, hogy a magas anyagcsereszint növeli a korai halálozás kockázatát. Más szóval a megnövekedett anyagcsere a szervezetben toxinok felhalmozásához vezet, ami a szervezetben méreganyagok felhalmozódását okozza, ami a szervek károsodásán keresztül serkenti az öregedés folyamatát. Fontos megemlíteni, hogy a jelenség nem hozható kapcsolatba a testmozgás okozta megnövekedett energiafelhasználással.
A vizsgálat során a kutatók 652, cukorbetegségben nem szenvedő Pima törzsbe tartozó indiánt tanulmányoztak. 508 esetben mérték a 24 órás energialeadás mértékét (24EE), 384 esetben az anyagcsere szintjét (RMR), míg 240-en mindkét vizsgálaton átestek. A kilégzésen alapuló, anyagcsere-kamrában történt méréseket (24EE) 1985 és 2006 között végezték, az esetek átlagos utánkövetése 11,1 év volt. Az anyagcsere-értéket (RMR) nyitott körös légzési boksz segítségével határozták meg 1982 és 2006 között, az átlagos utánkövetés 15,4 év volt.
A vizsgálati időszakban 27-en haltak meg természetes okból kifolyólag. A statisztikai elemzés megállapította, hogy a magas energiafelhasználás növeli a korábbi természetes halálozás kockázatát. Vagyis ez azt jelenti, hogy a csökkent anyagcsereszint - például kalóriaszegény ételek bevitelével - előnyös az egészség megőrzése szempontjából.