Az egészség nagyon fontos dolog mindenki számára. Ezért aztán még ma is nagyon sok hiedelem, babona vagy éppenséggel tévhit él a többség fejében az egészség megőrzésével, illetve a különböző betegségek gyógyításával kapcsolatosan. Sokan gondolják, hogy az évszázadokon át generációról generációra átadott bölcsesség nem lehet alaptalan, hiszen rengeteg tapasztalat áll mögötte. Nemrégiben a "megfázás" tünetegyütteséről derítették ki a Yale Egyetem kutatói, hogy valóban köze van a hideghez.
A megfázás elnevezés azt sugallja, hogy a hideg önmagában képes megbetegíteni, ha például nem öltözünk fel, vagy vizes hajjal megyünk ki télen. Az orvostudomány szerint azonban a "megfázásnak" keresztelt tünetegyüttes nem más, mint egy vírusfertőzés. Az egyik feltevés szerint a hideghez mindennek csak áttételesen van köze: hideg időben az emberek többet tartózkodnak zárt térben, összezárva egymással és a vírusokkal, így lehetséges, hogy a "megfázást" okozó vírusok könnyebben terjednek. A Yale egyetem munkatársai azonban azt mutatták ki, hogy a kihűlt orrban az immunrendszer gyengébben működik, így kevésbé biztosítja a védelmet a vírusfertőzések ellen. A nép megfigyelésnek, és a köznyelvi elnevezésnek tehát van alapja.
De mi a helyzet a többi egészséggel kapcsolatos babonával? Azok is igazak? - A The Telegraph több közkeletű babonát is megvizsgált, hogy a tudomány mai állása szerint mennyi bennük az igazság; ezek közül válogattunk.
Napi egy alma az orvost távol tartja
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Különleges lenne az alma a gyümölcsök között? - Ez már nem igaz. A babona és az azt megfogalmazó mondások nyilván azért az almát említik, mert Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ez az egyik leggyakoribb, legközönségesebb és legolcsóbb gyümölcs.
Ítélet: van benne igazság. Az alma persze halhatatlanná nem tesz, de a nyers gyümölcsök rendszeres fogyasztása jót tesz az egészségnek.
A terhes nők kerüljék a nem pasztőrözött tejtermékeket, a rákféléket stb.
Hogy terhesen mit lehet, és mit nem szabad fogyasztani, egy elég képlékeny téma. Az ilyen kijelentésekkel tehát nem árt óvatosan bánni. Az ezzel kapcsolatos babonák nem olyan régiek, inkább újabb keletű civilizációs "ártalmaknak" tűnnek: nagyanyáink nem sokat töprengtek azon, hogy egyenek-e nem pasztőrözött sajtot. Ez persze még önmagában nem indok arra, hogy elvessük ezt a jó tanácsot.
Az igaz, hogy a nem pasztőrözött, nyers tej sokféle olyan mikroorganizmust, patogén anyagot tartalmaz, amelyek megbetegíthetnek minket (nem csak a terhes nőket). Ilyen betegség például a liszteriózis, ami akár ahhoz is vezethet, hogy a terhes nő nem tudja kihordani a magzatát. A legbiztosabb tehát az, ha a terhes nő elkerüli az ilyen ételek fogyasztását? - Ezzel csak az a probléma, hogy nem tudjuk, mit nevezhetünk "a legbiztosabb"-nak. A fertőzés veszélye elméletileg fennáll, azonban a liszteriózisos megbetegedések aránya Franciaországban, ahol a nők rendszeresen fogyasztanak nem pasztőrözött sajtokat, jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Új-Zélandon, ahol a nem pasztőrözött termékek be vannak tiltva.
Ítélet: hamis. Legyünk nagyon óvatosak minden olyan egészségügyi tanáccsal, amely a terhes nőkre vonatkozik.
Az őrült viselkedésnek köze van a Holdhoz
Régóta tartja magát az az elképzelés, hogy a teliholdnak köze van az őrült, esetleg az erőszakos viselkedéshez. Ezt az elképzelést őrzi a "holdkóros" szavunk is. Erre azonban kevés a bizonyíték, már csak azért is, mert telihold idején éjszaka is több a fény, tehát kevésbé valószínű, hogy egy kitervel bűncselekményt, rablást, gyilkosságot vagy öngyilkosságot éppen ekkor követnének el. 1985-ben a babonát ellenőrizendő két amerikai kutató, James Rotton és Ivan Kelly megvizsgálta a bűncselekmények és a telihold összefüggését. Természetesen azt találták, hogy nem nő meg a bűnesetek száma teliholdkor. A hiedelem magyarázata inkább abból adódhat, hogy hétvégéken és ünnepnapokon valóban megugrik a bűncselekmények száma, és ha ilyen napokra esik a telihold, az sokkal inkább megőrződik az emlékezetben, mint ha egy közönséges hétköznapon lenne telihold.
Ítélet: hamis.
Ha leejtünk egy aprópénzt egy felhőkarcoló tetejéről, az megölhet valakit
Nagyon régi mítosznak számít, hogy ha egy aprópénzt, mondjuk egy 5 forintost leejtünk egy nagyon magas épület, egy felhőkarcoló tetejéről, akkor az az esés végén - a kis légellenállásnak köszönhetően - körülbelül olyan sebességet ér el, mint egy pisztolyból kilőtt golyó. A dolgot többször lemérték: az aprópénz végső sebessége egy körülbelül 300 méter magas épület tetejéről leejtve körülbelül 65 km/óra. Ami persze elég nagy ahhoz, hogy kellemetlen sérüléseket okozzon, de megölni senkit nem fog.
Ítélet: hamis. (De emiatt senki ne érezze feljogosítva magát arra, hogy tárgyat dobáljon le magas épületek tetejéről!)
Ha sárgarépát eszünk, éjszaka is látni fogunk
A sárgarépa-fogyasztás és a látási képesség összefüggéseinek ez a darabja a II. világháború idejéből származik. A propaganda szerint brit katonák állítólag azért láttak olyan jól éjszaka, mert rengeteg sárgarépát ettek. A propagandából aztán legenda lett, és elterjedt, hogy a sárgarépa szuperképességekkel ruházza fel az ember. Mindebből annyi igaz, hogy a fényészlelési képességnek és a retinának valóban jót tesz a karotin.
Ítélet: hamis.
Amikor meghalunk, könnyebb lesz a testünk, mert kiszáll belőle a lélek
Nem régi mítosz, a 21 gramm című, 2003-as filmből származik az ötlet, amely szerint halálunk után körülbelül 20 grammal kevesebbet nyom a testünk, ami annak köszönhető, hogy eltávozik belőle a lélek. Meglepő lehet, de ezt az állítást tényleg ellenőrizték. Azt találták, hogy a halálunkkor nem távozik el semmi a testünkből, tehát a lelkünk sem.
Ítélet: hamis.
Legjobban: