A legújabb kutatások szerint a rezisztens fertőzések (köztük például az új E. coli törzsek, malária, tuberkulózis) becslések szerint idén világszerte 700 ezer halálos áldozatot követelnek, de a tudósok figyelmeztetnek, hogy ez a szám gyorsan 10 millió fölé emelkedhet, ha nem történik intézkedés. Nagy-Britanniában a problémát egyre komolyabban veszik, amit jelez, hogy pár hónapja már felmerült egy olyan központi kutatási alap létrehozása, amelybe a gyógyszergyáraknak is be kellene fizetniük, hogy finanszírozni lehessen a fenyegető járványok visszatérését megakadályozó gyógyszerek kifejlesztését.
A brit kormány komoly vizsgálatba fogott. Az antimikrobiális rezisztenciáról szóló tanulmány irányítását David Cameron miniszterelnök egy neves gyakorlati közgazdászra, a Goldman Sachs egykori elnökére, Jim O'Neill-re bízta. E döntés arra utal, hogy a brit kormány a feladatot elsősorban nem tudományos és orvosi, hanem szervezési problémának tartja, s a kutatásnak el kell vezetnie a lehetséges intézkedésekig.
„Megdöbbentőnek találom, hogy sok országban az antibiotikumok használatának java az állatokra esik az emberek helyett. Ez mindenki számára kockázatot hordoz, amelyet egy közelmúltban Kínában feltárt eset jól mutat. Olyan baktériumtörzset azonosítottak, amely ellenáll a kolisztinnek, egy utolsó védvonalként használt antibiotikumnak, amit viszont széles körben használnak az állatgyógyászatban” – mondta Jim O'Neill a The Guardiannek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
O'Neill szerint tudományos bizonyítékok támogatják az antibiotikum-használat szűkítésének fontosságát a mezőgazdaságban, és itt az ideje, hogy a politikai döntéshozók is cselekedjenek. Kijelentette: „el akarjuk érni az antibiotikumok használatának radikális csökkenését és ehhez szükségünk van a világ vezetőire, hogy állapodjanak meg egy ambiciózus célban: szállítsák alacsonyabb szintre, valamint korlátozzák az emberek számára fontos antibiotikumok használatát." De nemcsak a túlzott felhasználás ad okot aggodalomra, hanem az is, hogy az antimikrobiális gyártási hulladékok gyakran a szabad vizekbe jutnak, ami „kiemelt kockázatot jelent a rezisztencia kialakulására”.
A tudósok úgy gondolják, hogy a rövidtávú gazdasági érdekek és a középtávú társadalmi érdekek ellentétéről van szó ebben az esetben, amit csak a kormányok összehangolt fellépésével lehet megszüntetni.
Forrás: Medical Daily
