Sikeresen visszaállították a vérkeringést elpusztult disznók agyában a Yale Egyetem kutatói, a szerveket több órára sikerült "újraéleszteni" egy speciális készülék segítségével. Az állatkísérleteket követően az emberi agyat is tanulmányoznák hasonló módon, a kutatók azonban aggodalmukat fejezik ki. Nem tudni ugyanis, hogy a kísérlet során az agyi tevékenységek és a tudat milyen mértékben térhet vissza a szervekben.
Fontos, de aggályos kísérletek
A kutatást vezető Prof. Nenad Sestan és csapata több mint 100 disznó agyán végeztek kísérletet. Pumpák és mesterséges vér segítségével képesek voltak mesterséges úton helyreállítani a keringést és életben tartani az agyban lévő sejteket még 36 órán keresztül. A kutatók reménykednek, hogy hasonló módon az emberi agy véráramlását is sikerül újraindítani, és ezzel számos neurológiai betegség megismerése könnyebbé válhat.
Sestan professzor ugyanakkor az elsők között hívta fel a figyelmet a művelet morális kérdéseire is. Nem tudni ugyanis, hogy egy ilyen agy mennyire nyeri vissza öntudatát , a későbbiekben pedig használhatják-e majd emberek ezt az eljárást arra, hogy haláluk után új testbe "költöztessék" magukat? Persze egyéb kérdések is felmerülhetnek a témában, például hogy egy laboratóriumi körülmények között létrehozott agyszövetre mennyire lehetnek érvényesek az ember- és állatkísérletekre felállított szabályok? A kutatók szerint fontos lenne fejleszteni a tudatosság megállapításának módjait, és jól értelmező határokkal kellene körülírni azt, hogy minek lehet öntudata.
A testhez nem rögzített agy funkcióinak vizsgálatával a neurológiai betegségek legtöbbje sokkal jobban vizsgálható lenne a kutatók szerint. Azonban úgy gondolják, a kísérletek folytatását komoly szakmai vitáknak kellene megelőzniük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: BBC Health
