A Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent új tanulmány azt igyekezett kideríteni, hogy az emberek közötti kommunikációs változások hogyan hatnak a szavak ismeretére és felismerésére. A világ ilyen jellegű legnagyobb kutatása egy bulvártudományos médiakezdeményezésnek köszönhető.
„A kutatásunk hatalmas lökést kapott, amikor egy holland televíziós állomás arra kért minket, hogy szervezzünk országos kutatást a szókincsről. A tesztünk szerepelt a tévében, és az első hétvégén, több mint 300 ezer hollandul beszélő töltötte ki, azaz vírusként terjedt” – mondta Marc Brysbaert, a Genti Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
Felismerve, hogy az embereket mennyire érdekli a szókincsük mérete, a csapat hasonló vizsgálatokat kezdett angol és spanyol nyelven. Az angol tesztet közel egymillió ember töltötte ki. Ez maximum négy percüket vette igénybe, és a Facebook és a Twitter erejét is felhasználták hozzá, hogy minél többeket érjenek el, s így soha nem látott mennyiségű adatot sikerült összegyűjteni.
A teszt bármelyik nyelvre kidolgozott verziója is fut a képernyőn, 70 szót tartalmaz, amelyekről el kell dönteni, hogy létező vagy nem létező szavak. A teszt néhány személyes adatot is kér az életkorról, nemről, az iskolai végzettségről és az anyanyelvről.
„A Center of Reading Research (olvasáskutató központ) tudósai azt vizsgálták, hogy mi határozza meg a szavak felismerésének nehézségét vagy könnyűségét” – magyarázta professzor Brysbaert. Ehhez egy 62 ezer szavas gyűjteményt használtak, amit a kutatócsapat állított össze. Kifejtette: „A lista magunk állítottuk össze, mert a kereskedelmi forgalomban kapható szótárak tartalmának felhasználása jogi korlátokba ütközött volna, de a saját lista mindenki számára elérhető, és a kutatók számára is hozzáférhető”.
Az alkalmazott módszer lehetővé tette, hogy a kutatók meghatározzák az átlagos húsz éves angol anyanyelvű amerikai szóismeretét, s azt kapták, hogy ez 42 ezer szótári szó. Ahogy öregszünk, megtanulunk egy új szót kétnaponta, azaz a 60 éves korunkig további 6000 szó ragad meg a memóriánkban. Illetve a konkrét kutatásnál maradva az angol anyanyelvűekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálatok legnagyobb haszna azonban az lehet, hogy az idegen anyanyelvűek angoltudása alapján meghatározhatják, hogy melyek a szöveg és beszédértés szempontjából legfontosabb szavak, s ez átalakíthatja a nyelvoktatást. Annyit már valószínűsítenek, hogy a szavak felismerése attól függően nehéz vagy könnyű, hogy a nyelv használata során milyen gyakran fordulnak elő. Erre abból következtettek, hogy a szavak feldolgozása során sokkal többen reagáltak azokra a szavakra, amelyeket mindenki ismert, mint azokra, amelyek csak az emberek 95 százalékának fejében voltak meg. Azaz még ez a kis statisztikai különbség is sokat számíthat a szófelismerés sebességében.
A magyar használatban lévő szókincs miatt nincs okunk aggódni. Elég széles. A Jókai Mór műveiből készült szótárban 22 ezer címszó található. Az 1999-ben megjelent Magyar szókincstár több mint kilencszáz oldalon több mint 25 ezer címszót tartalmaz, a szócikkekben található szavak száma pedig meghaladja a 80 ezret. A felnőttek szókincse becslések szerint legkevesebb 15 ezer és legfeljebb 150 ezer szóból áll. Az átlagot 70 ezer szóban jelölik meg. Természetesen nem használnak annyi szót, ahánnyal találkoztak, s ahányat megjegyeztek.
Ez is érdekelhet
Forrás: sciencedaily.com
