A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak. Erről először 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel mostanra sikerült megállapítani a lelet korát is, amelyet 6,05 millió évben határozták meg. Ezzel ez a több mint 50 lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kutatást a Tübingeni Egyetem Senckenberg Kutatóintézetének szakértői, Uwe Kirscher és Madelaine Böhme vezették, az eredményekről pedig a Scientific Reports című tudományos lapban számoltak be. "A nyomok majdnem 2,5 millió évvel régebbiek, mint azok, amelyeket a tanzániai Laetoliban találtak és az Australopithecus afarensisnek tulajdonítanak. Ezáltal a trakhiloszi nyomok ugyanolyan korúak, mint a felegyenesedve járó Orrorin tugenensis nevű emberféle Kenyában talált fosszíliái. Ehhez a fajhoz köthetően azonban eddig csak combcsontot találtak, a lábfej csontjait és lábnyomokat nem" - mondta el Kirscher.
A krétai lelet korának meghatározása új fényt vet az emberi járás korai, több mint hatmillió évvel ezelőtti evolúciójára. "A járásra használt legrégibb emberi láb talppárnával, erőteljes nagyujjal és egyre kisebb párhuzamos oldalsó ujjakkal rendelkezett. A talp rövidebb, mint az Australopithecusé. A boltozat nem volt még hangsúlyos, a sarok keskenyebb" - árulta el Per Ahlberg, a svédországi Uppsalai Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.
Ez is érdekelhet
Hatmillió évvel ezelőtt Krétát és Görögország szárazföldi részét összekötötte a Peloponnészoszi-félsziget. Böhme szerint nem kizárható, hogy kapcsolat van a lábnyomokat hátrahagyó előemberféle és a kutatócsoportjuk által néhány évvel ezelőtt azonosított hominida, a Graecopithecus freybergi között, amelynek fosszíliáit 7,2 millió éves üledékben találták csupán 250 kilométerrel távolabb, Athénban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
