A védő hatás egy évvel a szedés kezdete után jelentkezik azoknál, akik nem tartoznak a kiemelt kockázatú csoportba. A vastagbélrák a második leggyakoribb daganatos halálok.
Bár a korábbi tanulmányok már rávilágítottak az aszpirin előnyös hatásaira, nem foglaltak állást arról, mi a leghatásosabb dózis, és milyen sokáig kell szedni a gyógyszert. A kutatócsoport 2800 vastagbélrákos és mintegy 3000 egészséges egyént tanulmányozott kor, nem és lakóhely szerint csoportosítva. A résztvevők kérdőívet töltöttek ki, mely étkezési és más életmódbeli szokásokkal foglalkozott, olyanokkal, melyek befolyásolhatják a vastagbélrák kockázatát. Nem szteroid gyulladásgátlót (NSAID) szedőnek minősítettek minden olyan egyént, aki havonta legalább négyszer 75 mg aszpirint vagy más hasonló hatású szert vett magához. Öt év alatt minősítették a kutatók, kinél alakult ki daganat, illetve vizsgálták a vastagbélrákosok túlélési arányait.
Megállapították, hogy az aszpirint szedőknél 15,5 százalékban alakult ki vastagbélrák, míg a nem szedőknél 18 százalék volt az arány, vagyis a gyógyszer csökkentette a kialakulás esélyét. A számítások szerint a kockázatcsökkenés az első évben 22 százalék, öt évvel később pedig 30 százalék volt. Azoknál azonban, akiknél már kialakult a daganat, az aszpirin nem befolyásolta érdemlegesen sem a túlélési arányt, sem a túlélési időt.
Ez is érdekelhet
Forrás: Medipress hírszolgálat
Animáció: HáziPatika.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
