A hideg környezet a szervezetet túlélési módba állítja át: az erek szűkülnek, hogy a belső hőmérsékletet a végtagok rovására fenn lehessen tartani, az anyagcsere gyorsul. Nagyon hideg esetén pedig a szervezet csak az életfontosságú szervekre, az agyra és a szívre koncentrál. Most Kathleen M. Kokolus és a Roswell Park Rákintézet (Buffalo, Egyesült Államok) munkatársai állatkísérletes modellben vizsgálták a daganatsejtek hidegben való viselkedését.
Megállapították, hogy 22°C-ban kifejezettebbek voltak a daganat agresszivitását mutató jellemzők, mint 30°C mellett. A vizsgálatba vastagbélrákot , bőrdaganatot, és emlőrákot vontak be, melyek mindegyike hidegebb körülmények között gyorsabban és hamarabb kezdett el növekedni, terjedni és áttétet adni. Az összefüggés azoknál az egyedeknél is fennállt, akik születésüktől fogva hidegebb környezetben nevelkedtek, és azoknál is, akik később kerültek oda.
Megállapították, hogy a jelenség oka az immunrendszer renyhébb működése. A daganatellenes immunválasz egyik fő elemei a T-limfocitáknak nevezett fehérvérsejtek . A daganat próbálja elkerülni a hatást, azonban a jelenség beavatkozásra is lehetőséget kínál: már léteznek gyógyszerek, melyek a T-sejteket próbálják aktiválni. A mélyebb elemzés megállapította, hogy a melegebb környezet gyorsabb, és jobban működő sejteket eredményez, míg a hideg hátrányosan befolyásol.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: