A fejsérülések, köztük az agyrázkódás , valamint az agydaganat a koponyaűri nyomás fokozódásához vezethetnek, ami összenyomhatja az agyszövetet, vagy elzárhatja az agy vérellátását.
Az agyi nyomás mérése segít az orvosoknak meghatározni az ilyen betegek számára legmegfelelőbb kezelést. Ehhez azonban lyukat kell fúrni a koponyán, ezért ezt a beavatkozást csak a legsúlyosabb esetekben végzik. A kockázatok között a tanulmány társszerzője, George Verghese, az MIT professzora szerint a fertőzés és az agykárosodás eshetősége is fennáll.
Az új eljárás sokkal kevésbé invazív, és lehetővé teszi az orvosoknak, hogy olyan betegek agyi nyomását is mérjék, akik enyhébb fejsérülést szenvedtek, mégis előnyük származhat a nyomás ellenőrzéséből. Verghese hozzátette, hogy a módszer még a validációs szakaszban van, ahhoz, hogy meg lehessen győzni az embereket a hatékonyságáról, további adatokra lesz szükség.
A technikát az agyi vérátáramlás számítógépes modellje alapján fejlesztették ki. A kutatók rájöttek, hogy két kevésbé invazív mérésből is ki lehet számítani az agyi nyomást: az artériás vérnyomásból és az agyon átáramló vér sebességének ultrahangos méréséből. Ez a módszer lehetővé teszi az agyi nyomás változásainak időbeli követését, így az orvosok olyan rendellenességeket is kimutathatnak, amelyek fokozatosan alakulnak ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az eredményeket részletesen a áprilisi számában publikálták.
