Az étkezési és ivási viselkedés elemzésével foglalkozó Society for the Study of Ingestive Behavior (SSIB) éves konferenciáján bemutatott tanulmány szerint a bélrendszerben előforduló hormon, a grelin, fokozza a hajlandóságunkat arra, hogy fizessünk az élelmiszerekért, ugyanakkor csökkenti a hajlandóságunkat arra, hogy nem élelmiszer jellegű termékekért adjunk ki pénzt.
A folyamatért a grelin a felelős, az a bélrendszerünkben termelődő hormon, amely az agyra hatva jelzi az éhséget. A grelin egyrészt úgy fejti ki a hatását, hogy fokozza az agy "jutalmazási" központjainak működését, amikor az emberek élelmiszerek képeit látják. A mostani kutatásban a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a grelin befolyásolja-e az emberek hajlandóságát arra, hogy fizessenek az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű termékekért. Az agyi aktivitást MR-vizsgálattal követték nyomon az egészséges testsúlyú alanyokban. Az önkéntesek grelin injekciót illetve sóoldatot kaptak.
A grelinkezelés jelentős mértékben növelte az emberek hajlandóságát arra, hogy fizessenek az élelmiszerekért, ugyanakkor kevésbé lettek hajlandók nem élelmiszer jellegű termékekért fizetni. A sóoldatot kapott alanyok esetében az agy jutalmazási központjainak aktivitása összefüggésben állt az élelmiszerekre és a nem élelmiszer jellegű termékekre adott árajánlatokkal az alanyokban. Ezzel szemben amikor az alanyokat grelinnel kezelték, ez az összefüggő aktivitás egy bizonyos agyi területre, a nucleus accumbensre korlátozódott.
Ez is érdekelhet
Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a grelin részben azáltal fokozza az éhséget és az evést, hogy különösen a nucleus accumbensben növeli a jutalmazási jelzést. Az agyi jutalmazási jelzőmechanizmus jobb megértése pedig az étvágy szabályozásának és az elhízás visszaszorításának hatékonyabb módszereihez vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
