Az elmúlt évtizedekben a világ számos országában – köztük az Egyesült Államokban, Németországban, Izlandon és Svédországban – változott a trend: az apák aktívabban vesznek részt a gyereknevelésben, mint korábban. Ennek minkét fél számára kimutatható előnyei vannak. Több kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az elkötelezett, család életében aktívan szerepet vállaló apák gyermekei számos területen – beleértve az testi egészséget és a kognitív működést – jobban teljesítenek, mint azok, akik nélkülözik a gondos apai törődést. Ennek ellenére viszonylag kevés kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen agyi és biológiai változásokkal járhat a férfiaknál az első gyermek érkezése – írja témával foglalkozó cikkében a Conversation.
Míg a nőknek a terhességgel járó hormonális, testi és lelki változásoknak köszönhetően van idejük és módjuk ráhangolódni az anyasággal járó új feladatokra, addig a férfiak e téren hátrányos helyzetből indulnak.
A várandósság átalakíthatja a nők agyát
Várandósság előtti és utáni MRI-vizsgálatok eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy a terhesség hatására változhat, alakulhat az agy szerkezete. Ezek pedig annyira látványosak lehetnek, hogy egy algoritmus könnyedén meg tudja különböztetni a gyermeket szült nők agyát a gyermektelenekétől. Egy, a Conversation által idézett spanyol tanulmány szerint az első alkalommal szülő nők agytérfogata két hónappal gyermekük világrahozatalát követően kisebb lehet, mint gyermektelen társaiké.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a vizsgálatba bevont nőknél a változások érintették az agy neuronokban gazdag szövetrétegét, a szürkeállományt (agykérget) és a subcortexet, vagyis az agykéreg alatti struktúrákat is, amelyek olyan funkciókkal hozhatók összefüggésbe, mint az érzelmek kifejezése, vagy a motiváció. A kutatók szerint az agyi változások hozzájárulnak ahhoz, hogy az anyák felismerhessék újszülöttjük igényeit és a lehető legjobban tudjanak reagálni ezekre.
Az apák agya is alakulhat
Egy friss tanulmány szerzői azt tűzték ki célul, hogy feltérképezzék az egygyerekes apák agyi plaszticitását, vagyis azt, hogyan hagyott nyomok agyukban a csecsemő gondozásával járó tapasztalat.
A Los Angeles-i Dél-Kaliforniai Egyetem és a madridi Instituto de Investigación Sanitaria Gregorio Marañón kutatói húsz amerikai és ugyanennyi spanyol férfi agyát vizsgálták MRI-vel. Először akkor, amikor partnerük várandós volt, később pedig akkor, amikor gyermekük hat hónapos lett. A vizsgálatba egy 17 gyermektelen férfiból álló kontrollcsoportot is bevontak.
Az eredmények azt mutatták, hogy az apák agya változott: az agykéreg azon régiói alakultak át, amelyek a vizuális feldolgozáshoz, a figyelem fenntartásához és az empátiához köthetők. Az agyi plaszticitás mértéke azonban eltérő lehet, és összefügghet azzal, ki mennyi időt tölt gyermekével és mennyire veszi ki a részét a szülői teendőkből. Az apák agyát érintő változások mértéke egyébként a kutatók szerint feleakkora volt, mint amit az anyáknál figyeltek meg. Ám ez sem alakult egységesen, mert az agyi változásokat számos társadalmi, kulturális és pszichológiai tényező befolyásolhatja, amelyek eltérőek lehetnek.