Minden ember évente egy évet öregszik - ez természetesen csupán az idő múlását tekintve igaz. Mindenkinél másképp változik ugyanis a biológiai kor, vagyis minden ember eltérő mértékben öregszik, eltérő mértékben tűnnek fel nála a korral járó hanyatlási jelenségek. Tehát nem minden a matematikán múlik, ahogyan ez a PNAS című tudományos szakfolyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányból is kiderül - írja a német Die Welt.
A várakozásoknak megfelelően a kísérlet résztvevőinek többsége ugyan évente egy évnyit öregedett, ugyanakkor voltak olyanok is, akik 12 év alatt sem mutatták a hanyatlás jeleit. Megint mások pedig két-háromszor gyorsabban korosodtak. A résztvevők biológiai életkora így végül is 28 és 61 esztendő között váltakozott, miközben mindannyian - mint már említettük - 38 évesek voltak.
A tudósok 18 biomarkert (biológiai, egészségügyi jelzőértéket) vizsgáltak. Többek között a koleszterinszintet , a máj- és vesefunkciót, a vérnyomást, a szív és a fogak állapotát. Felmérték az edzettségi állapotot, a súlyt és a kognitív képességeket is igyekeztek regisztrálni. Belsky szerint váratlan volt számukra, hogy mennyire függenek a kortól a biomarkerek - már a fiatal és egészséges embereknél is.
A fiziológiai problémákkal küszködő résztvevőknél más területeken is gondok mutatkoztak: a fitnesz-teszteken rosszabbul teljesítettek, kevésbé tudták megőrizni egyensúlyukat, koordinálatlanabbul mozogtak. Kognitív képességeik is elmaradozóban voltak az átlagostól. Ráadásul idősebbnek néztek ki, mint a többiek. Ez utóbbi egy olyan kísérletből derült ki, amikor portrékat készítettek róluk és fiatal diákoknak mutatták meg a tesztalanyok fotóit.
Az 50. életévtől kezdve sokasodnak meg általában az öregedéssel járó betegségek. A 65 év felettiek több mint 70 százaléka küzd kettő vagy több krónikus betegséggel. Ezek közé tartozik az arthritis (ízületi gyulladás), a diabétesz (cukorbetegség), rák, szívproblémák vagy a stroke. Az időskori problémákra való érzékenység ugyanakkor - úgy tűnik - elkerülhető.
Ha sikerül az első egyedi krónikus betegség bekövetkezését kitolni (időben), akkor a többi is elmarad - erről számoltak be tavalyi közleményükben amerikai kutatók. A Nature című tekintélyes folyóiratban arról írtak, hogy a különböző, elöregedéssel járó betegségek feltehetően hasonló mechanizmusokon alapulnak a testi sejtjeinkben.
Az öregedési folyamatokat a megfelelő fizikum is lassíthatja
Hogy miként lehet "időt nyerni", az első súlyosabb, krónikus betegség bekövetkezését kitolni, arra közismert receptek vannak. Fontos a csökkentett kalóriabevitel , azaz körülbelül 15 százalékkal kell kevesebbet ennünk az átlagosnál, és sokat kell mozognunk. Így nagyobb eséllyel előzhetjük meg a betegségeket, és tovább is élhetünk.
Itt is felmerül a sokszor emlegetett japán szigetlakók, az okinawaiak életmódja. Titkuk az, hogy kevesebbet esznek, és sokkal többet mozognak a japán átlagnál. Természetesen az okinawaiak nem genetikailag vannak erre predesztinálva, hiszen amikor közülük néhány család Brazíliába költözött, és felvette az ottani életstílust, 17 évvel rövidült a várható élettartamuk.
Az öregedési folyamatokat bizonyos böjtölési időszakokkal lassíthatjuk, de hasznos lehet a szőlőben lévő rezveratrol vagy a diabétesz elleni szer, metformin is - írja a Die Welt. (Ugyanakkor a rezveratrol jótékony hatását relativizáló, kétségbe vonó kutatási eredményeket találhatunk a Wikipedia magyar oldalán .) A böjtölés és a többi szer előnyeit egy tavalyi cikk említi, amely a Cell magazinban jelent meg. Ebben más tanulmányokat tekintettek át a kutatók, akik azonban hangsúlyozzák, hogy ilyen szereket csak orvosi ellenőrzés mellett szabad használni. Sőt az orvosi felügyelet még a böjtölésnél is fontos, ráadásul még a sportot megszállottan űzőknek is érdemes egészségügyi specialistákkal konzultálnia.
Természetesen a Die Welt is hangsúlyozza: a hosszú életnek nincs egyszerű titka, és nincsenek univerzális megoldások sem.
Mindazonáltal a test edzettségi állapota jó indikátor a szív és a véredények egészsége szempontjából, és a várható élettartamot illetően is pozitív az összefüggés. Az átlagosnál edzettebbek ugyanis a mérések szerint "fiatalabbak" a nem sportoló kortársaikhoz képest. Erre a következtetésre Ulrik Wisløff jutott, aki a norvégiai NTNU egyetemen dolgozik, Trondheimben. Az idősek atlétikai versenyein indulók esetenként húsz évvel fiatalabbnak mutatkoztak például hasonló korú társaiknál.
Persze nem kell mindenkinek atletizálnia idős korában. Mike Martin gerontológus, a Zürichi Egyetem szakértője szerint a szociális beágyazódottság, az élethez való hozzáállás szintén szerepet játszik az öregedési folyamatokban, tehát nemcsak egészségi állapotról van itt szó, más tényezők is pozitívan befolyásolhatják a korosodással járó folyamatokat.
Forrás: www.welt.de
