300 kiló pékáru, illetve 149 kiló zöldség és gyümölcs - az Élelmiszerbank raktárosa szerint szerénynek számított a mennyiség, amelyet az Index munkatársaival gyűjtöttek össze egyetlen nap. Elmondása szerint előfordult, hogy csupán egyetlen budaörsi hipermarketből összejött 850 kiló kidobásra ítélt zöldség és gyümölcs.
Majdnem kétmillió tonna élelem kerül a kukába
Magyarországon a megtermelt élelmiszer harmada a szeméttelepen végzi. Egy 2006-os Eurostat-mérés szerint ez 1,8 millió tonnát jelent évente - ha ennyit kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől Párizsig érne. Ebbe nemcsak a kukába kerülő, feldolgozott élelmiszer számít bele, hanem az is, ami a termesztés során bármilyen okból kint marad a földeken, vagy gyártáskor fölösleggé válik. Az EU-s tagországokban összesen évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, azaz fejenként nagyjából 173 kilogramm élelmet dobunk a kukába évente. Ennek 53 százalékát, nagyjából 47 millió tonnát a háztartások dobják a szemétbe. A kereskedelemből, áruházak polcairól már jóval kisebb arányban kerül a szemetesbe étel, az összes pazarlás 5 százalékát teszik ki.
Bár rengeteg mélyszegénységben élő család számára életmentő lenne ez az élelmiszermennyiség, ezeknek az élelmiszereknek a "mentése" egyáltalán nem egyszerű feladat, főképp, mert nincs rá megfelelő infrastruktúra. Az 1,8 millió tonnából nagyjából 5-6 ezer tonnát tudnak megmenteni éves szinten a kereskedelmi és gyártási oldalon, e tevékenység legnagyobb részét a Magyar Élelmiszerbank Egyesület végzi, de vannak más, szintén mentéssel foglalkozó szervezetek is.
Magyarországon különösen fontos figyelni a gyártási és szavatossági időt is. Van olyan ország, ahol azokat a termékeket, amelyek minőségmegőrzési határidővel rendelkeznek, még lejárat után is lehet osztani, hiszen a lisztnek, tésztának, konzerveknek semmi bajuk a lejárat után pár nappal. Itthon a szigorú szabályozás miatt ez nem megoldható. Nagy problémát jelent az is, hogy pont az ország leginkább leszakadó régióiba a legnehezebb eljutni, hiszen ahol valóban napi szintű probléma az éhezés, ott még működő civil szervezetek sincsenek, és ezek a helyek sokszor túl messze vannak az együttműködő láncok boltjaitól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha az áruházban felhalmozódó felesleg teljes egészét megmentenénk a kidobástól, akkor is még csak az összes élelmiszerhulladék öt-tíz százaléka lenne, a kukába kerülő étel több mint felét ugyanis otthon dobjuk ki. Az Eurobarometer felmérése szerint az uniós állampolgárok fele nincs tisztában például a "minőségmegőrzési idő" és a "fogyaszthatósági idő" közötti különbséggel. Sokszor pedig jóval többet vásárolunk annál, mint amire valóban szükségünk lenne: elsősorban a rendszeres nagy-bevásárlást tartók, illetve nagycsaládosok kerülhetnek ilyen helyzetbe. Ésszerűbben vásárolhatunk, ha inkább többször, de kevesebbet veszünk, amely egy-két napon belül elfogyasztható, így nem kell félni, hogy a felesleg a kukában végzi.
