Szívverés nélkül is aktív agysejtek
Neurológusok egy csoportja összesen kilenc haldokló ember agyának elektromos jeleit követte nyomon beültetett elektródák segítségével. A kutatók az elhalálozás nyomán lezajló mechanizmusokat, illetve a fellépő események időbeli megoszlását igyekeztek felderíteni. A tesztalanyok mindegyike végzetes agysérülést szenvedett , életük megmentésére már nem volt lehetőség.
A vizsgálatok során kiderült, hogy az agyi neuronok még öt perccel a szív leállását követően is működtek. Ezután viszont egy rövid, de heves aktivitás már az agysejtek végső, visszafordíthatatlan leállását jelezte. A terjedő depolarizáció, avagy terjedő depresszió néven ismert jelenség arra utalt, hogy az agysejtek által tárolt elektrokémiai energia végleg elfogyott, így beindultak a halálhoz vezető toxikus folyamatok az agyban.
Az utolsó nagy roham
Miután a véráramlás megszűnik, az agysejtek nem jutnak több oxigénhez, pedig egyfajta üzemanyagként szükségük lenne rá a működésükhöz. Az éltető elem hiányában elkezdik tehát felélni energiatartalékaikat, majd néhány perc elteltével elvesztik aktivitásukat. Ez akkor következik be, amikor a neuronok ionszeparálásra alkalmazott mechanizmusa elkezd akadozni.
Az ionok elektromos töltéssel rendelkező részecskék, amelyek akkor képződnek, amikor az atomok felvesznek vagy elveszítenek elektronokat. A részecskék közötti gát lebomlása nyomán nagy mennyiségű elektrokémiai energia szabadul fel az agyban. Az így kialakuló jelenségre, a terjedő depolarizációra tehát a neuronokban jelentkező hiperaktivitás, túlműködés jellemző, amelyet aztán hirtelen csend követ.
Végeredményben úgy tűnik, hogy az erős elektromos hullám jelzi a neuronok legutolsó működésének időpontját, ugyanakkor a kutatócsoport szerint ez továbbra sem megbízható marker a tényleges halál beálltára vonatkozóan. A folyamat inkább egyfajta végső visszaszámlálásként felfogható, fontos viszont, hogy a tudósok szerint egy ideig visszafordítható a lezajlása, amennyiben a vérkeringést is sikerül helyreállítani. Habár a tanulmánynak nincs közvetlen hatása a mai egészségügyi ellátásra, a jövőben alapjául szolgálhat fejlettebb diagnosztikai és kezelési eljárásoknak, beleértve például a szívmegállás és a stroke terápiáját.
Forrás: dailymail.co.uk