A kutatók szerint azon neuronjaink, amelyek a rövidtávú memóriákat hosszútávúakká alakítják át, alvás közben működnek a leghatékonyabban. Emberek és állatok pedig egyaránt sokkal rosszabbul emlékeznek, ha nem aludtak eleget. Az azonban kérdéses, hogy az emlékeket megszilárdító "átalakító folyamat" hogyan működik: az alvásért felelős mechanizmus felel emlékeink megszilárdításáért is vagy ezen kettő egymástól függetlenül működik?
Muslincák emlékmegerősítő neuronjait vizsgálva arra figyeltek fel, hogy amikor ezen neuronokat aktiválják, a muslincák többet alszanak, amikor viszont kikapcsolják ezeket, az állatok azonnal mozogni kezdenek. Úgy tűnik, hogy ahogyan ezek az idegsejtek elkezdik átalakítani a rövidtávú memóriákat hosszútávúakká, a muslincák azonnal elalszanak. Mindez az állatok agyának corpora medunculata , más néven "gomba alakú testek" nevű területén történik - ez hasonlít az emberi agy hippokampuszához, ahol emlékeinket tároljuk. A muslincák esetében az emlékekért és tanulásért felelős terület viszont az ébrenlétet is felügyeli.
A kávé nem segíti a tanulást?
Christmann szerint olyan, mintha a gomba alakú testek azt üzennék az állatnak, hogy még ébren kell maradnia és meg kell tanulnia valamit. Aztán az idegsejtek más jeleket kezdenek el küldeni és azt sugallják, hogy "most aludnod kell, ha erre emlékezni akarsz később". Tudva, hogy az alvás és az emlékek kezelése ennyire összefügg a muslincákban, célzottabban vizsgálhatják e két mechanizmus elemzését az emberekben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
