A vizsgálatok során a kutatók úgy próbálták modellezni a résztvevőkben a hatalom érzetét, hogy megkérték őket, idézzenek fel olyan helyzeteket az életükből, amikor befolyással voltak másokra. A felidézett emlékek között akadt olyan, amikor valaki egy visszahúzódó szobatársát rávette, hogy járjon el társaságba, más rábeszélt valakit arra, hogy adománygyűjtés céljából vásároljon valamit, megint másnak egy focicsapat győzelméhez sikerült hozzájárulnia.
A résztvevőknek egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, melyből kiderült, hogy az analitikus vagy a holisztikus gondolkodásra hajlamosabbak-e inkább. Az előbbire az jellemző, hogy az illető egy adott dolgot a környezetétől függetlenül értelmez és ír le, az utóbbira pedig az, hogy a dolgot kontextusba helyezve, illetve más tárgyakkal való kapcsolatában értelmezi valaki.
Li-Jun Ji (Queen's Egyetem, Kanada), a tanulmány egyik szerzője számára a vizsgálat eredményeiből az tűnt a legérdekesebbnek, hogy a gondolkodás egy rugalmas folyamat, amit az emberek képesek mindig az adott helyzetükhöz igazítani, miközben ez a képességük természetesen nagyban függ a kulturális hátterüktől is.
Ez is érdekelhet
A legtöbb ember, amikor olyan helyzetbe kerül, amelyben lehetősége nyílik mások befolyásolására, ezt a lehetőséget elsősorban saját céljainak elérésére próbálja felhasználni. A kutatók megfigyelései alapján az észak-amerikai lakosok számára ezek a célok az önkifejezésüket szolgálják, és függetlenek a szélesebb társadalmi kontextusoktól. A tanulmány a Personality and Social Psychology Bulletin folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
