Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-igazgatója telefonon nyilatkozva az MTI-nek elmondta: ha befut egy segélyhívás a mentőkhöz, akkor a mentésirányítónak a bejelentő által elmondott információk alapján kell képet alkotnia arról, mi történhetett a helyszínen. Ez határozza meg a döntéseket, azt, hogy mennyi és milyen mentőerőt küldenek a helyszínre. A bejelentő azonban - különösen, ha érintett - nem biztos, hogy minden fontos információt el tud mondani.
Az informatikai fejlesztés révén a segélyhívást fogadó mentésirányító szükség esetén valós idejű kameraképet kaphat egy-egy közterületi baleset vagy rosszullét helyszínéről, élőben figyelheti és elemezheti a történéseket. A látottak alapján nemcsak a szükséges mentőerők kiválasztása, hanem akár a helyszín megközelíthetőségének könnyítése is lehetővé válik, ami emberéleteket menthet - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a rendszer Budapest mintegy háromszáz forgalomfigyelő kamerájának képét teszi hozzáférhetővé a mentésirányítók számára, akik szükség esetén a kamera forgatásával, több kameraállás egyidejű használatával, a kép nagyításával aprólékos részletekhez is juthatnak. Például, ha a képernyőn látszik, hogy beszorult sérültek is vannak, akkor azonnal riasztani tudják a katasztrófavédelem egységeit is.
Győrfi Pál elmondta: a fővárosban évente nagyjából százötvenezer esetet látnak el a mentők. Ezek nagyjából fele, több mint hetvenezer eset közterületen történik, így naponta kétszáz olyan eset lehet, amelynek esetében hasznos segítséget jelenthet, hogy mostantól élő kamerafelvételek is segítik a mentésirányítást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
