Mindez a klasszikus genetika számos eddigi alapvetőnek vett megállapításával megy szembe, egyrészt azzal, hogy a szerzett tulajdonságok öröklődnek, másrészt azzal is, hogy a genetikai információ átadásához nem évezredekre van szükség, hanem gyakorlatilag „valós időben” történik az információk átörökítése biológiai rendszerekben.
A klasszikus genetika alapját képező ún. Mendel-szabályok kimondják: a generációk közti jellemvonások átörökítése csak szaporodás révén történhet, ugyanis az információátadás spermiumok és petesejtek segítségével történik, nem pedig testi sejtekkel (ilyen pl. az idegsejt, a hámsejt vagy a fehérvérsejt). Ezen nézet szerint a genetikai változás több száz vagy ezer generáció elmúlta után jelentkezik csak.
Emiatt a felfedezés miatt a kutatás ellentmond az ún. emberi génterápia szempontjából. Ha ugyanis az derül ki, hogy az áthidalható, akkor a testi sejtek genetikai kezelésével elért változtatások átörökíthetők lennének, és így nem csak egyedek, hanem az emberi faj tekintetében lehetne géntechnológiai változásokat elérni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezt hétköznapi nyelvre lefordítva azt is jelentheti, hogy ha egy örökletes emlőrák génhibáját jelen időben "kikezelik" az orvosok, akkor az már - jó eséllyel - nem fog tovább öröklődni.
Az elmúlt időszakban a Weismann-korlátot egyre többször kérdőjelezték meg kutatások, ugyanis számos bizonyíték akadt arra, hogy az epigenetikai génkifejeződés (az, hogy egy gén információja hogyan kerül át egyik generációból a másikba), úgy átöröklődhet pár generáció alatt, hogy ehhez a DNS-szekvenciának nem kell megváltoznia.
Ilyen volt például az az egérkísérlet, mely "a tanult félelem átörökítését bizonyítja, csak azt nem tudni, ez hogyan is lehetséges. Ebben a kísérleti egereket áramütésekkel tanítottak meg arra, hogy féljenek a cseresznyevirág illatától; a jól ismert pavlovi reflex hamar ki is alakult náluk, amikor befújták a ketrecükbe a fájdalommal asszociált szagot. Ami viszont egészen váratlan: ez a kondicionálás annyira erősnek bizonyult, hogy még az elektrosokkolt példányok kölykeinél is jelentkezett. Bár ők maguk soha nem kaptak negatív ingert a szaghoz, mégis, a szüleikéhez hasonló félelemmel reagáltak az illatra" - számolt be a kutatásról az index.hu .
A kutatók rámutattak: ha étrendi, környezeti, életstílusbeli, vagy akár gondolkodási folyamataink kihatással vannak a testi sejtekre, akkor az exoszómákon keresztül ezek genetikus információja átjuthat a DNS-be az ivarsejteken keresztül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elméletileg minden döntésünk , viselkedésünk, tapasztalataink és még az is, hogy mit eszünk, milyen méreganyagokkal találkozunk, kihatással van gyermekeinkre, az ő gyermekeikre és az összes leszármazottunkra is.
Az exoszómakutatás révén új megvilágításba kerülhet a gyógyászati célból történő ételfogyasztás is: egy nemrégiben publikált kutatás szerint a gyömbérben, grapefruitban vagy a szőlőben is olyan exoszómák vannak, amelyek az emésztést követően az emberi vérbe jutva képesek a gyulladásért felelős csatornákat gyengíteni, ezzel bizonyítva a néphit szerinti gyógyászati hasznukat, mindezzel szintén erősítve leszármazottaink egészségét.
Ez is érdekelhet
Forrás: Plos.org
