Új, agresszív baktériumfajra bukkantak francia kutatók, miközben paraziták viselkedését tanulmányozták egy Párizs közelében szedett, rohadásnak indult almában. A vizsgálatok során meglepődve tapasztalták, hogy az almában lévő, baktériumokkal táplálkozó fonalférgeket belülről falta fel az egyik elfogyasztott baktérium. A kutatók "Arany Halálnak" keresztelték el a különös mikroorganizmust, amelyet a későbbiekben az állatokban és emberekben élősködő paraziták ellen is használhatnak.
A vizsgálatok szerint a baktérium gyors munkát végez: a parazita mozgása már egy órával a baktérium elfogyasztását követően lelassul, nagyjából hét óra alatt pedig el is pusztul. Hatékonyságát olyan géneknek köszönheti, amelyek fokozzák egy kitint és kollagént is lebontani képes enzim termelődését.
A kutatók több olyan fonalférgen is tesztelték a baktériumokat, amelyek jellemzően szarvasmarhákat, kecskéket és más haszonállatokat fertőznek meg. Ezek a paraziták szinte kiirthatatlanok az állatok szervezetéből, a hagyományos féreghajtóknak is ellenállnak, a baktériumok viszont ugyanúgy elpusztították ezeket is, akárcsak az almában lévő férgeket. A következő kutatási szakasz során a baktériumok gyógyászati, parazitaölő lehetőségeit szeretnék a szakemberek jobban feltérképezni.
Paraziták az emberben
Betegséget okozó mikroorganizmusok persze nemcsak az állatokban, de az emberekben is előfordulnak. Nagyon sokféle parazita telepedhet meg a szervezetünkben, a legismertebbek közé a különböző férgek, amőbák, mételyek tartoznak, de rendkívül gyakoriak a különböző élősködő rovarok, például a bolhák, atkák és poloskák is. Ezek azonban a testünk külső részét érintik, például a bőrünket, ezért általában könnyebb őket észrevenni.
A "belsőleg" támadó paraziták a bőrünkön vagy az elfogyasztott étellel, esetleg szennyezett vízzel a szájunkon át kerülhetnek a szervezetünkbe. A nem megfelelően előkészített ételek (például a sertéshús) is tartalmazhatnak parazitákat, mint ahogy a háziállatok közelsége is megnövelheti a parazitafertőzés rizikóját. Hogy ezeket hogyan ismerhetjük fel, arról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Forrás: The Atlantic