A néphagyomány évszázadok óta babonás félelmet táplál a fekete állatok iránt. A sötétebb színű denevér és a patkány sokak számára valóban nem túl esztétikus állat, és esetükben a kórokozók hordozása miatt az óvatosság sem teljesen alaptalan, de a hosszú ideje házi kedvencként tartott macskára is a balszerencse hozójaként tekintettek, ha a szőre éppenséggel sötét színű. Nincs jobb helyzetben a vetési varjú sem, amelyet sok évtizeden át dúvadként kezeltek, állományát mérgezéssel, csapdázással és kilövéssel ritkították. A városlakók a folytonos károgás, a fészek- és pihenőfák alatti ürülékpotyogás, időnként pedig a nyitott szemetesek tartalmának szétszórása miatt panaszkodnak rájuk.
Pedig a kellemetlenséget mi magunk hoztuk a fejünkre, ezek az állatok éppen azért keresnek menedéket közöttünk, mert természetes élőhelyéről szisztematikusan kiszorítottuk az egyre területéhesebb mezőgazdaságunkkal. Jelenléte, ürüléke veszélyt jelenthet az emberre? Ornitológus szakemberrel beszélgettünk.
Csak fokozza a problémát, ha szétzavarják őket
"A varjúfélék többsége a fákkal tarkított, nyílt területeken, gyepen és szántókon, a talajon keresgél élelmet. Ideálisak számukra a belvárosi parkok, ahol a fák között nagy kiterjedésű gyepek húzódnak, az embernek köszönhetően pedig bőséggel akad ételhulladék is. Ezek a körülmények az eredeti élőhelyükhöz hasonlatosak, ezért itt jól érzik magukat" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ( MME ) szóvivője. Munkájából adódóan a szakember sokat foglalkozik az ember-madár konfliktusos kérdések kezelésével, így gyakran hozzá futnak be a panaszok a hangoskodó és szemetet szétszóró állatokról. Elmondása szerint a városlakók elsősorban a vetési varjakra panaszkodnak, míg ugyanis a dolmányos varjú magányosan fészkel, ezek az állatok kolóniákban költenek, nem kis hangzavart keltve a környéken.
Rendkívül intelligens madárról van szó, problémamegoldó képessége és társas intelligenciája mai ismereteink szerint egy átlagos 3-4 éves gyerekével egyenértékű, ezért villanó tárgyakkal, madárijesztőkkel, vagy bármiféle ilyen eszközzel tartósan nem lehet őket elriasztani. A lakosság kérésére sokszor a tűzoltók verték le a fészkeket, aminek eredményeként egy nagy telepből, jóval nagyobb területet érintve számos kicsi lesz, így a károgó koncert sokkal több embert érint. Tartós megoldást csak az jelenthet, ha a varjakat sikerülne rávenni a városon kívüli, vagy a kevésbé lakott területeken költésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Városon kívül kapnának területet a varjak
"A második kékvércse-védelmi LIFE projekt keretében már évek óta zajlanak olyan kísérletek, amelyben munkatársaink azt vizsgálják, mennyire fogadják el a madarak a felkínált fészekanyagot. Ha sikerrel járnánk, akkor az önkormányzatok kijelölhetnek a városon kívüli - vagy városon belüli, ipari - területeket, ahova téli etetéssel és fészekanyaggal kicsalogathatnánk a madarakat" - magyarázta Orbán Zoltán. Az eddigi kísérleti eredmények ígéretesek, így valószínűleg az önkormányzatok hajlandóságán és a lakosság együttműködésén múlik majd, hogy egy-két éven belül megkezdődhessen a városi kolóniák új telephelyre csalogatása.
Az elmúlt harminc évben a vetési varjú állományának mintegy 90 százalékát kipusztították, a rendszerváltás megelőző években még 250 ezer párra becsülték a fészkelők számát, napjainkra ez 20-23 ezerre csökkent le. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt, ahol nem kell tartaniuk a vadászattól, illetve könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken. Az irtással ráadásul a kényes ökológiai egyensúly is megbomlott: nem csak a vetési varjak, de a fészkeikbe társbérlőként költöző, fokozottan védett kék vércsék is veszélybe kerültek. Ezért a vetési varjú ma már védett madár Magyarországon.
Nem jelentenek közegészségügyi problémát
Tévhit azonban azt gondolni, hogy a lakott területen élő bármelyik madárfaj, így a varjú is veszélyes lenne az emberre. Az általános higiénés szabályok betartása mellett a madarak sem székletükkel, sem "szemetelő" szokásaikkal nem jelentenek közegészségügyi problémát - emelte ki az ornitológus. "Elvileg nagyobb veszélyt jelenthet az ember egészségére a lakásban tartott kanári, hiszen azzal egy szűk légtéren osztozunk. Lakott területeken a nemtörődöm állattulajdonosok által össze nem szedett kutya- és macskaürülék pedig még ennél is nagyobb veszélyt jelent" - tette hozzá a szakember.
Ez is érdekelhet
