A jelentés csaknem két évvel azt követően látott napvilágot, hogy Ho Csian-kuj kínai tudós bejelentette az első olyan csecsemők - egy ikerpár - születését, akik egy génjét genetikai olló használatával eltávolította annak érdekében, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben. A kutató bejelentése óriási felháborodást keltett a tudományos világban, kínai és külföldi szakemberek egyaránt elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági szempontokból. Hót három év börtönre ítélték a kínai törvények megsértéséért. Az amerikai tudományos akadémia (NAS), az amerikai orvostudományi akadémia (NAM) és a brit Royal Society az ügy nyomán állított fel egy szakértői bizottságot.
Csak ilyen esetben szabadna alkalmazni
A testület nem etikai, hanem kizárólag tudományos szempontból foglalkozik az embriószerkesztéssel, amelynek alkalmazása véleménye szerint még mindig túl korai lenne. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes bizottsága egyébként még idén közzéteszi saját jelentését a témában, a génszerkesztés etikai oldalára fókuszálva. A testület által megfogalmazott ajánlások szerint kizárólag olyan esetben szabadna alkalmazni génszerkesztést az embriókon, ha a beavatkozás biztosan csak az érintett géneket változtatja meg és a többire nincs hatással, ami viszont jelenleg nem kivitelezhető.
Széles körű nyilvános tanácskozást kellene tartani minden országban, mielőtt döntés születik az embrió, a petesejt és a spermium genetikai módosításának engedélyezéséről, emellett szabályozórendszer kialakítása is szükséges. A génszerkesztés alkalmazását kezdetben olyan esetekre kellene korlátozni, amelyek megfelelnek négy kritériumnak:
- olyan súlyos betegség esetén, amelyért egyetlen gén felelős (például izomsorvadás, cisztás fibrózis);
- a szerkesztéssel "mindössze" a problémás DNS-szekvenciát cserélik ki egy olyanra, amely biztonságos;
- a problémás gént nem tartalmazó embriók nem manipulálhatóak;
- valamint olyan esetekben, amikor a szülőknek nagy eséllyel beteg gyermekük születne termékenységi problémák vagy egyebek miatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Meglepődtek a szakértők
A beültetést megelőzően a génszerkesztett embriókat laboratóriumban kellene megfigyelni a normális fejlődésük biztosítása végett, és vizsgálatokkal igazolni, hogy minden szükséges gént sikerült módosítani. A bizottság szerint továbbá szükség lenne egy nemzetközi tudományos tanácsadó testület létrehozására, amely a többi között rendszeresen beszámolna a génszerkesztéssel kapcsolatos tudományos előrelépésekről, ismertetné az egyes esetek eredményeit és segítené az országokat.
Ez is érdekelhet
A bizottságtól függetlenül szakértők egy részét egyébként meglepte, hogy a testület ajánlásában olyan betegségek is szerepelnek (például a cisztás fibrózis), amelyek különböző súlyossági fokozatokkal rendelkeznek és léteznek rájuk kezelések.
