Azt már eddig is tudtuk, hogy a koronavírus-fertőzés egyik legsúlyosabb lehetséges szövődménye a tüdőgyulladás, ami a betegségből felgyógyulók egy részénél maradandó tüdőkárosodást okozhat. Most egy speciális képalkotó technológia - az úgynevezett hierarchikus fáziskontraszt tomográfia (HiP-CT) - segítségével a valaha készült legvilágosabb röntgenfelvételeken jól látható, hogy a fertőzés milyen pusztítást végezhet a tüdő legapróbb ereiben.
A University College London (UCL) és a franciaországi Grenoble-ban működő Európai Szinkrotronsugárzási Központ (ESRF) kutatói nagy energiájú röntgensugarakkal - amelyet az ESRF speciális típusú részecskegyorsítója bocsát ki - minden eddiginél alaposabban meg tudják vizsgálni az emberi szerveket, többek között a koronavírus-által károsított tüdőt is - adta hírül az egyetem oldala.
A HiP-CT áttörést hozhat a képalkotó vizsgálatok terén
Az új technológiának köszönhetően akár sejtszinten is követhetővé válik például a COVID-19 okozta tüdőkárosodás. Összehasonlításképp: míg egy kórházi CT-vizsgálattal a körülbelül 1 milliméter átmérőjű ereket lehet tanulmányozni, addig a HiP-CT-vel már az öt mikron átmérőjű erek is jól láthatók. (Egy mikron egy hajszál átmérőjének az ötvened része.)
Claire Walsh, az UCL mérnöke szerint a lehetőség, hogy az emberi szerveket - amelyeket a jelenleg rendelkezésre álló technológiák és eszközök segítségével rendkívül nehéz részletesen leképezni - ilyen felbontásban vizsgálhassák, forradalmasíthatja az orvosi képalkotást. Hogy 3D-ben, térbeli kontextusban láthatók a szervi struktúrák - akár a sejtek is -, hozzásegítheti a kutatókat és az orvosokat az anatómiai folyamatok még pontosabb megértéséhez. Emellett lehetővé válik a korábban nehezen értelmezhető - CT-vizsgálattal készült - leletek validálása is.
Ahogy arról az UCL oldala is beszámol, a HiP-CT-vel egy nemzetközi kutatócsoportnak azt is sikerült megfigyelnie - amit már korábban sejtettek, de nem volt rá bizonyíték -, hogy a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés hogyan "tereli át" a vért két különálló rendszer: a vért oxigénnel ellátó kapillárisok és a tüdőszövetet tápláló kapillárisok között, befolyásolva a beteg vérébe kerülő oxigén mennyiségét.
A kutatók bizakodóak: reményeik szerint az új technológiával olyan súlyos és sokakat érintő betegségeket is tudnak majd tanulmányozni, mint az Alzheimer-kór vagy a különböző típusú daganatos betegségek.