Egy a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban május 20-án publikált kutatás kimutatta, hogy a rovarok útja az ősi ázsiai civilizációk dögevésétől a konyhapadló alatti otthonosságig szorosan illeszkedik a globális kereskedelem, a gyarmatosítás és a háborúk okozta jelentős történelmi változásokhoz – írja a CNN. A német csótány (Blattella germanica) eredete rejtélyes, részben azért, mert a világ legelterjedtebb csótánykártevője. Gyakorlatilag mindenütt jelen van az emberi épületekben, és nincs természetes élőhelye, mint általában az állatoknak. A szívós kártevők először a 250 évvel ezelőtti tudományos feljegyzésekben jelentek meg Európában, innen ered az elnevezés is, de eredetükről eddig keveset tudtunk.
Annak kiderítésére, hogyan kerültek oda és terjedtek el a csótányok a világ más részeire, az első tanulmány szerzői, Dr. Qian Tang és munkatársai példányokat kértek tudósoktól és kártevőirtóktól szerte a világon. A kutatócsoport 281 német csótánymintát kapott 17 ország 57 lelőhelyéről, és tüzetesen megvizsgálták a DNS-üket, hogy nyomon követhessék evolúciójukat. "A fő célunk az volt, hogy megmutassuk, hogyan utazhat egy faj az emberrel, és hogyan jelenítheti meg a genetika a történelmi feljegyzések hiányzó részeit" - mondta Tang evolúcióbiológus, aki jelenleg a Harvard Egyetem posztdoktori kutatója.
A minták genomikai adatait elemezve Tang meglepődve értesült arról, hogy a modern csótányok származása sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt eddig a 18. századi európai nyomok mutatták. A rovar a vad ázsiai csótányból, tudományos nevén a Blattella asahinaiból fejlődött ki kutatásai szerint mintegy 2100 évvel ezelőtt. Tang és kollégái azt feltételezik, hogy a mai India vagy Mianmar területén az emberek elkezdtek növényeket ültetni az ázsiai csótányok természetes élőhelyén. A rovarok alkalmazkodtak – étrendjüket emberi táplálékra alakították át –, majd területüket emberi háztartásokba helyezték át.
Egy évezreddel később, amikor a kereskedelem és a katonai tevékenység növekedett Dél-Ázsia és a Közel-Kelet, majd később Európa között, a háziasított csótányok elterjedtek nyugat felé, és valószínűleg a katonák és az utazók ebédkosaraiban stoppoltak tovább, kalandos körülmények között. A kutatócsoport genetikai elemzése szerint először 270 évvel ezelőtt léphettek be Európába az első példányok.
„A rovarok az emberi kultúra szövetének részét képezik, akár tetszik ez nekünk, akár nem” – mondta Dr. Jessica Ware, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum gerinctelen állattanának kurátora, aki nem vett részt a kutatásban. „Már régebb óta tudjuk, hogy az emberek sok kártevőfaj között mozognak. És feltételeztük, hogy valószínűleg a transzatlanti kereskedelmi útvonalak voltak a bűnösök a német csótányok terjedésében. Azonban látni, hogy ez tényleg tükröződik ezeknek a populációknak a genetikai jellemzőiben, nagyon izgalmas volt.”
"A dolgok, amelyek lehetővé tették az emberek fejlődését – a beltéri vízvezetékek, vagy a beltéri fűtés –, a csótányok fejlődését is biztosították" – mondta Ware. „Azzal, hogy városaink alatt csatornákat alakítottunk ki, nem is alakíthattunk volna számukra jobb büfét.”
A tanulmány folytatásaként szekvenálni akarják a több száz példány teljes genomját, hogy megtudják, hogyan alkalmazkodtak ilyen sikeresen a német csótányok az emberi környezethez. "Például a német csótány olyan rovarirtó-ellenállósággal rendelkezik, amelyet sok más kártevőnél nem mutatnak ki" - mondta Tang. A rovarok ráadásul szociális viselkedést is tanúsítanak, kommunikálnak egymással arról, hogy hol találtak élelmet.
Legjobban: