Elien Rosier azonosította az általa „a halál illatának” nevezett kémiai vegyületet, amelytől azt reméli, hogy hasznára lesz a rendőrségnek a holttesteket kereső kutyák kiképzéséhez. A Leuveni Egyetem csapata emberi szerveket és szövetmintákat helyezett el üvegtárolókban úgy, hogy levegőt engedett bejutni az edényekbe. Sertésekből, egerekből, nyulakból, békákból és madarakból származó mintákkal ugyanezt az eljárást követték. A szövetségi rendőrség holttestkereső kutyáinak aztán bemutatták a különböző gázokat.
Elien Rosier közölte: „a mintában a bomlás hat hónapja alatt 452 különböző vegyületet tudtunk azonosítani. Ezek között azokat a vegyületeket kerestük, amelyek csak az emberekre jellemzőek. Végül sikerült azonosítani nyolc vegyület olyan kombinációját, amely specifikus volt emberi és sertés maradványokra.”
Eva Cuypers, az egyetem törvényszéki toxikológusa elmondta: „ezt a koktélt, amelyet itt a laboratóriumban állítottuk elő, odaadtuk kutyás csapatoknak a rendőrségen, hogy kiderítsük, az állatok vajon reagálnak-e rá. És igen, felismerték a keverékekben, hogy az emberi lebomló anyag.”
Jan Tytgat az egyetgem toxikológia professzora kifejtette: „ezzel a tudással a korábbiaknál sokkal jobban kiképezhetők a holttestkereső kutyák. Ugyanakkor ezt a tudást fel lehet használni egy hordozható eszközben is, amely helyettesítheti a kutyákat, s szoftveres analízissel azonosíthatja a keresett szagot.”
A csapat azt tervezi, hogy a laboratórium után a terepmunkát végeznek, s eltemetett holttestek szaganyagait gyűjtik be, mert az a végső cél, hogy értékes időt takarítsanak meg a rendőrségnek az úgynevezett „hamis pozitív” eredmények kiszűrésével.
Forrás: Scientific American