Magunkban beszélni privát dolog: szórakoztathatjuk magunkat, tananyagot ismételhetünk, előadásra készülhetünk fel, esetleg dühünket vezethetjük le. A University of California agykutatóinak köszönhetően egyre kevésbé lesz ez privát cselekvés, ugyanis lehet érzékelni azt, hogy mely szavak "hangzanak el" fejünkben, amikor belső hangunk beszél.
Brian Pasley és társai egy korábbi kutatás során kimutatták azt, hogy a temporális lebeny bizonyos idegsejtjei csak a beszédhang frekvenciáira reagálnak. Egy neuroncsoport csak az 1000 hertzes rezgésekre reagál, mások csak a 2000 hertz körüliekre. Mindennek tudatában a csoport egy olyan algoritmust állított elő, amely képes az agyi működést megfigyelve megmondani, milyen szó hangozhatott el a fejben. A csoport hipotézise mindehhez az volt, hogy hangos szavakat hallani és ugyanazon szavakat vokalizálás nélkül "elmondani fejben" ugyanazt az idegi reakciót váltja ki.
Maga az algoritmus korántsem tökéletes és csak azon szókészletből képes dolgozni, amelyekből a páciensek korábban felolvastak, valamint még nem képes kezelni az átlagostól eltérő beszédtempókat vagy a különböző kiejtési különbségeket sem. Ettől függetlenül a kutatók bizakodóak, hiszen egyre közelebb kerül azon eszköz lehetősége, amellyel a paralízises betegek újra tudnak majd beszélni... és egyben azé is, amellyel mások elméjében lehet olvasni. Hasonló kutatások során már sikerült képeket kiolvasni agyi aktivitásból - igaz, csak elmosva. Úgyhogy készüljünk: privát gondolataink hamarosan nem lesznek privátok.