A forradalmian új jelátvitel-szelektív gyógyszerek a kevésbé korszerű hatóanyagokhoz képest jóval kevesebb mellékhatással rendelkeznek – írja hétfői közleményében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A magyar és japán kutatók friss felfedezése – amelyről a Science Signaling tudományos folyóiratban jelent meg most tanulmányuk – abban segít, hogy ezek az újfajta gyógyszerek célzottabban hassanak, így szélesebb körben is felhasználhatók legyenek.
A jelátvitel-szelektív gyógyszerek fejlesztése a gyógyszerkutatások fontos új iránya, mert az ilyen hatóanyagok segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a receptorokról kiinduló számos jelátviteli útvonal közül csak a terápiás szempontból előnyösöket befolyásolják a gyógyszerek. Ez azt is jelenti, hogy a mellékhatások hátterében álló mechanizmusokra ezek a szerek egyáltalán nem vagy a korábbiakhoz képest csak jóval kevésbé hatnak.
A fájdalomcsillapításban, valamint a cukorbetegség és a szívelégtelenség terápiájában használható szerek fejlesztésében már biztató eredményeket értek el a kutatók a jelátvitel-szelektív molekulák alkalmazásával, ám a széles körű gyógyászati felhasználáshoz elengedhetetlen annak megértése, hogy a jelátvitel-szelektív sejtélettani válaszok hogyan alakulnak ki. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, Tóth András, Szalai Bence és munkatársai kimutatták, hogy a receptor endocitózis folyamatának központi szabályozó szerepe van a jelátvitel-szelektív hatások kialakulásában, valamint annak térbeli és időbeli szerveződésében. Azt is felismerték, hogy egyes hormonok is ezen mechanizmus segítségével váltanak ki szelektíven élettani válaszokat.
A HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományi Intézetében Hunyady László professzor vezetésével működő kutatócsoport által felismert holisztikus megközelítés új lehetőségeket tár fel a korábbiaknál célzottabban ható, kedvezőbb mellékhatású gyógyszerek fejlesztésében. Az eddigi kutatások ugyanis csak a receptorok molekuláris szerkezetére koncentráltak a jelátvitel-szelektív hatások kialakulásban. Az eredmények fontosságát az is tükrözi, hogy a Science Signaling folyóirat szerkesztőségi összefoglalóban méltatta a felfedezés jelentőségét.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
