Szegedi Viktor elmondta, hogy a legújabb eredmények alapján az emberi agykéreg egyedinek látszik. Egész a közelmúltig úgy gondolták, hogy nincs különbség az emberi agy , illetve a rágcsáló - a tudományos világban modellállatként használt egér vagy patkány - agykérge között, pusztán csak a méret.
Az emberi agy durván ezerszer akkora, mint egy patkány agya. Egész a közelmúltig úgy gondolták, hogy az idegsejtek száma, illetve a köztük lévő kapcsolatok, a szinapszisok száma adja a különbséget.
A legújabb eredmények viszont arra utalnak, hogy vannak olyan egyedi tulajdonságok - áramköri-, illetve sejttulajdonságok - az emberi agykéreg kognitív tulajdonságait az állatok képességei fölé emelik.
Tamás Gábor és kutatócsoportja 2008-ban publikálta először azt a megfigyelést, hogy a neocortexben , az emberi agykéregben vannak olyan szupererős, szuperhatékony kapcsolatok az idegsejtek között, olyan szinapszisok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy piramissejt akciós potenciálja egy egész sor további idegsejtet képes aktiválni. Tehát egyetlen akciós potenciál, egyetlen egy aktivitáscsomag képes beindítani egy egész idegsejthálózatot. Ezt egészen eddig csak az emberi agykéregben sikerült kimutatni, megfigyelni.
Szegedi Viktorék kutatócsoportja ebből a megfigyelésből indult ki, és azt találta, hogy ezek a szupererős, szuperhatékony szinapszisok nagyon könnyen változtathatók, plasztikusak, nagyon könnyen lehet ezek hatékonyságát, erejét változtatni tanulás hatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez nem egy új jelenség, minden állatban - a gerincteleneket is beleértve - létezik egy idegrendszeri plaszticitásnak nevezett jelenség. Az idegsejtek közötti kapcsolat nem állandó, nem előre huzalozott erősségű, hanem tanulás hatására változik, erősödik vagy gyengül. Most úgy találták, hogy ezek az emberre jellemző szuperhatékony szinapszisok extrém módon plasztikusak, extrém könnyen lehet az erősségüket változtatni.
"Úgy gondoljuk, hogy az evolúció mikrohálózati szinten tekert egy kicsit az idegrendszeri felépítésen. Az a kis evolúciós változtatás, hogy lehetővé tette ezeknek a szuper erős szinapszisoknak a létrejöttét az emberi agykéregben, elősegítette az emberi szellemi kapacitás kibontakozását. Az emberi agy nem méretben növekedett, hanem mikrohálózati szinten történtek bizonyos változtatások" - mutatott rá Szegedi Viktor.
Forrás: InfoRádió.hu
