A tanulmány az ArchaeoGLOBE elnevezésű nagyszabású projekt részeként készült. A projekt keretében több mint 250 kutató vizsgálja a földhasználati szokások változásait 1850-től 10 ezer évre visszamenőleg és a világ 146 különböző területére kiterjedően, hogy azonosítsa az ember "kéznyomát" a bolygó talajában. A szakemberek szerint gyakran modern jelenségként tekintenek az ember azon képességére, hogy megváltoztassa természeti környezetét, ám a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy már az évezredekkel ezelőtt élt emberek földhasználati szokásai is nyomot hagytak.
Földhasználat és állattartás
"Nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt az emberek főleg gyűjtögető életmódot folytattak, vagyis nem voltak olyan intenzív kölcsönhatásban természeti környezetükkel, mint általában a gazdálkodók" - mondta Gary Feinman antropológus, a tanulmány egyik társszerzője. A szakember szerint 6 ezer évvel ezelőtt bizonyos szintű mezőgazdasági termelés folyt a világ csaknem felén, ám 3 ezer éve a gyakorlat széles körben is elterjedté vált. A haszonállattartás 8 ezer évvel ezelőtt kezdett el terjedni Délnyugat-Ázsia egyes területeiről, és 4 ezer évvel ezelőtt már Eurázsiában is bevett gyakorlatnak számított.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kutatók azt próbálják feltérképezni, hogy az emberek milyen kapcsolatban voltak környezetükkel a régmúltban, vagyis őseink milyen sikereket értek el és milyen hibákat követtek el. Úgy vélik, ez számos hasznos információval szolgálhat a jövőre nézve. A szakemberek azt is vizsgálják, hogy a természeti környezet átformálása milyen hatással volt a biológiai sokféleségre , illetve mennyire volt fenntartható az ókori emberek tevékenysége.
Legjobban: