A kacagás közbeni gyors levegővétel asztmás rohamot eredményezhet, a túl erőteljes nevetés pedig vizelettartási problémát és sérvet. Előnyei közé tartozik viszont, hogy elősegítheti a fogyást, a fogamzást és a vércukorszint csökkenését.
A hahotázás ismert egészségügyi előnyei ellenére veszélyeket is tartogat – méghozzá súlyosabbakat, mint a tudósok eddig feltételezték. A bizonyítékok szerint ugyanis a kacagásban való kitörés szívrepedést, nyelőcsőszakadást és epilepsziás rohamot idézhet elő. A "mellékhatások" között szerepel az asztma, az inkontinencia és még a sérv is.
A Birminghami és az Oxford Egyetem szakértői 1946-tól napjainkig gyűjtött adatokat használtak fel ahhoz, hogy megállapítsák a nevetés emberi testre gyakorolt hatását. Az egyik kísérlet során például bohócokat küldtek egy kórházba, hogy szórakoztassák a pácienseket. Kiszámították, hogy az egész napos „igazi kacaj” 2000 kalória elégetésével járul hozzá a fogyáshoz.
A vidámság a termékenységnek is jót tesz: a mesterséges megtermékenyítési kezelésen áteső nők 36 százaléka teherbe esett a piros orrúak látogatása után, a kontrollcsoport 20 százalékos arányához képest. A nevetés csökkenti a diabéteszes betegek vércukorszintjét, illetve mérsékeli az érfalak merevségét , amivel hozzájárul vérnyomás normalizálódásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók úgy vélik: eredményeik megkérdőjelezik azt az általános nézetet, miszerint a nevetésnek csakis haszna lehet, bár hozzáteszik, hogy a humor „csekély kockázatú, s előnyös lehet”. "Továbbra sem tudjuk egyértelműen, hogy a beteg viccek megbetegítenek-e, a száraz humor pedig kiszáradáshoz vezet-e" - jegyezték meg a szakértők a karácsonyi számában.
