Számos élőlénynél, köztük az embereknél és a muslicáknál is létezik egy cirkadián óra, amely szabályozza a különféle aktivitásaink (például az alvás, az étvágy, az éberség és a koncentráció) megjelenését a nap során. A cirkadián órát az agy különleges "órasejtjei" működtetik, amelyek rendes körülmények között összhangban állnak a környezeti változások ciklusaival.
Sokat tudunk arról, hogyan befolyásolja a fény ezt az aktivitási mintázatot, de kevéssé ismert, hogy mely sejtek vagy szervek közvetítik a külső hőmérséklet hatásait a cirkadián óra felé. Dr. Ralf Stanewsky és munkatársai az említett kutatásban kimutatták, hogy a muslicák agya képtelen volt erre az összehangolásra, ha szeparálták a test többi részétől míg a világosság-sötétség ciklushoz ekkor is gond nélkül tud igazodni.
A kutatók azonosítottak egy nocte nevű gént, amelynek megváltozása vagy hiánya esetén a muslica képtelen a cirkadián óráját a külső hőmérséklethez igazítani.
"Mivel az emlősök és a muslicák belső órája sok hasonlóságot mutat, a kutatásunk révén jobban megérthetjük az emberi cirkadián órát, és ez talán olyan új gyógyszerek kifejlesztését is előmozdíthatja, amelyekkel az éjszakai munka káros hatásai és bizonyos alvászavarok lennének kezelhetők" - mondta Stanewsky.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: Medipress hírszolgálat
