A kutatók tíz különféle növényt termesztettek: kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, zabot, quinoát, spenótot, snidlinget, babot és póréhagymát. Az általuk használt talaj hasonlított a Hold és a Mars törmelékes talajára, a regolitra, kontrollcsoportként pedig általános termőföldet használtak.
9 növény ki is fejlődött
A tíz növényből kilenc normálisan ki is fejlődött, és ezekről ehető terméseket takarítottak be. Csak a spenót volt kivétel. A földi talaj és a Marshoz hasonló talaj esetében volt a legmagasabb az egységnyi idő alatt keletkező szervesanyagtömeg területegységenként. A Hold talaján termesztett növényekkel kapcsolatban viszont nagyon eltérő eredményeket jegyeztek fel. A termesztett növényekből három faj - a retek, a zab és a kerti zsázsa - magját is sikerült kicsíráztatni.
"Felvillanyozott minket, amikor láttuk, hogy a Marséhoz hasonló talajon termesztett első paradicsomok pirosodni kezdtek. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést egy fenntartható zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé" - ismertette az egyik kutató.
Meglepő dolog derült ki a Vénuszról
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ahogy korábbi cikkünkben már olvashatták, a közelmúltban kiderült, hogy egykor lakható lehetett a Vénusz. A kutatók szerint 2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, majd drámai átalakulások hatására megváltozott a planéta felszínének 80 százaléka. A mérsékelt hőmérséklet ma is jellemezné a Vénuszt, ha a bolygó kőzeteiben tárolt szén-dioxid nem szabadult volna fel mintegy 700-750 millió évvel ezelőtt.
