Kisebb felmérést végeztek egy télen át, az amerikai Wisconsin államban, 149 aktív és mozgásszegény életmódot folytató, 50 év feletti felnőtt bevonásával, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a közepes erősségű testmozgás és a meditáció a nátha és az influenza súlyosságára. Akik minden nap mozogtak, azokat ritkábban támadták meg az említett betegségek, és kevesebb napot is töltöttek betegállományban. A meditáció közben saját testükre és érzelmeikre koncentrálókat szintén mentesek maradtak a légúti tünetektől. A kutatás anyagát az tette közzé.
"Az eredmények jelentősek, 40-50 százalékos csökkenést tapasztaltunk a légúti fertőzések esetszámában" - mondta el dr. Bruce Barrett, a Wisconsin-Madison Egyetem családorvostani adjunktusa, a kutatás vezetője. "Ha az oltást tekintjük, ami bizonyítottan az egyik leghatásosabb megelőző módszer, az is csak 50-60 százalékban működik, és csak néhány vírustörzzsel szemben" - tette hozzá Barrett, de megjegyezte azt is, hogy néhány ember számára egyszerűbb megvenni és beadatni a vakcinát, mint a meditációt és a mozgást beilleszteni a napirendbe.
Az nem derült ki, hogy a testi és lelki bajok pontosan miként küzdenek a betegségek ellen. Bár a kutatás felfedte a köztük levő összefüggést, ok-okozati viszonyukat nem bizonyították. "Elképzelésem szerint a meditáció csökkenti a stressz észlelt mértékét, a mozgás pedig fiziológiásan befolyásolja az immunrendszer működését" - vélekedett Barrett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az influenzavírus számlájára csak az Egyesült Államokban évente 36 ezer haláleset és félmillió kórházi ellátás írható, más vírusok miatt pedig összesen 40 millió a táppénzen töltött napok száma. A kutatásban főként fehér nők vettek részt, akik előtte nem meditáltak , és heti egy napnál többet nem edzettek. Véletlenszerűen osztották őket három csoportba. Egyharmaduk nem változtatott addigi szokásain, egyharmaduk nyolc hetes, közepes erősségű edzésprogramot kapott, napi 45 perc futópados vagy kerékpáros edzéssel, a többiek pedig meditáltak, jógáztak, nyújtó gyakorlatokat végeztek, sétáltak. Egy teljes influenza- és náthaszezonon át nyomon követték őket, továbbá naplót kellett vezetniük a testi tüneteikről.
Az eredmények: a meditációs csoportban 27 alkalommal ütötte fel a fejét akut légúti betegség, mely összesen 257 betegséggel töltött napot jelentett. Az edzésre járók között 26 alkalommal történt megbetegedés, melyek összesen 241 napig tartottak. Akik folytatták addigi szokásaikat, azok 40 alkalommal lettek betegek, összesen 453 napon át. A számok azt sejtetik, hogy a mozgás és a lelki gyakorlatok csökkentik a légúti megbetegedések számát. "Engem meggyőztek, hogy a két módszer működik" - foglalta össze Barrett.
